Minden Egész eltörött,
Minden láng csak részekben lobban,
Minden szerelem darabokban,
Minden Egész eltörött.
Minden láng csak részekben lobban,
Minden szerelem darabokban,
Minden Egész eltörött.
Ady Endre: Kocsiút az éjszakában
„Az emberi történet időszámításunk előtt körülbelül hatszáz esztendeig folyamatosan összefügg; ekkor egy vagy két, de semmi esetre sem több mint három nemzedék alatt az idő megváltozik. A hatszázas évet megelőző és követő kort csaknem kézzel kitapintható függöny választja el; hogy mi az, ami a függöny előtt, mifelénk van, világos; azt, ami a függöny mögött van, találgatni kell. Az emberi személyek rohamosan valószerűtlenné válnak. Az események körvonala elmosódik. A lét érthetetlenné lesz. Konfu-céről magánéletéig terjedő részletes értesüléseink vannak; az egy nemzedékkel idősebb Lao-ce alakja homályba vész. Hérakleitoszról sok lényeges adatot tudunk; a nála néhány évvel idősebb Püthagorasz lénye csupa legenda. Az ember a talajt annyira elveszti maga alól, hogy azt hiszi, nem is a földön, hanem idegen csillagzaton jár. Az elemi dolgok bizonytalanná lesznek; az eseményeket és személyeket nem lehet megfogni; a lét rejtélyes és az idő derengő.”
Hamvas Béla: Scientia sacra — részlet
A korszakváltás kétségtelen egy adott pillanathoz kötődik majd, s a lényege épp az, amit a bevezetőül választott idézetek sugallnak. A lét töredezett, az emberi történelem folytonossága megszakadt. Valami végérvényesen és visszavonhatatlanul elvész, odalesz.
Mi ma, sokkal pontosabban meg tudjuk ítélni mindezt, mint a korábbi korok emberei. Mert látjuk az eredményt. Néhány évvel, esetleg egy évtizeddel ezelőtt az atomerőművekről szólván említettem egy vitában: erkölcstelen és semmivel sem indokolható olyan energiatermelő rendszerek üzemeltetése, melyek 50-100 évig hajtanak hasznot, de biztonságukat utána évezredekig garantálni kell. Hiszen a fűtőelemek átlagsugárzásának felezési ideje évezredekben, mi több évtízezredekben mérhető csupán. A velem szemben állók nem hittek nekem, mondván: ez nem igaz, józan gondolkodású ember ilyen művet nem alkot és nem tart fenn. Most Fukusima kapcsán napvilágra került: a helyzet talán még rosszabb. A „kiégett” fűtőelemek tovább melegszenek, hűtésükről folyamatosan gondoskodni kell. Egy atomerőművet nem lehet szimplán bezárni. A tárolt fűtőelemeket közel annyi időn át kell hűteni, mint a reaktor feltételezett élettartama, s a játék ezzel sem ér végett, mert a létesítmény még, évezredekig sugároz. Az erőművek hasznait néhány évtizedig szedjük, majd e kényelmet évezredeken át utódainkkal fizetettjük meg. E kép mögül teljes egészében hiányzik az erkölcs és a józan értelem. A szaktudásban nem bízhatunk, mert a szakember szakmája részlegességébe feledkezve az elért rövidtávú eredményektől megrészegült, józan gondolkodásra épp képzettsége okán képtelen. Ezt követően nem is csodálkozhatunk azon, hogy „a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság javasolja Japánnak: a lakosságra vonatkozó évi megengedett dózist emeljék fel a ma érvényes 1 milisievertről 20-100 milisievertre.” — a helyzet egyértelmű, ha a sugárzás meghaladja a határértéket, az embereket ki kell telepíteni. Ez azonban rendkívül költséges, és egy ilyen sűrűn lakott területen komoly nehézségekbe ütközik. Mindent megold azonban, ha felemeljük a határértékeket. Elgondolkodtató, ha így lehet játszani a számokkal, mennyiben lehet ezeket az értékeket komolyan venni. Az élet vagy a technológia követelményei szabják meg ezeket?
Ma mintha megismétlődött volna a tíz évvel ezelőtti eset, ismét vitába bonyolódtam az atomerőművekről. Az a kevés józanul gondolkodó ember, aki felfogta miről van szó, abban a hitben él, most, hogy a kockázatok és az évezredekig húzódó mellékhatások ténye napvilágra került, az atomerőműveket sorra be fogják zárni. Sajnos azonban erről szó sincs, és nem is lehet. Ha ez szempont lett volna, egyetlen ilyen létesítményt sem építenek meg. A tudomány nemcsak erkölcsi alapjait veszítette el, de saját vállalt lényegétől is messze jár. Tudása részleges. Konrád Lorenz írja erről: a mai tudomány alapján egyre kevesebbről, egyre többet tudunk, a folyamat végkicsengése: mindent tudunk majd a semmiről. Nagyon közel járunk már ehhez a ponthoz. Fukusima azt bizonyítja: a tudomány nem ismeri fel a tágabb összefüggéseket, nem tud különbséget tenni a folyamatok és az egymást váltó állapotok között, elveszett a részletekben.
„Az ördög a részletekben lakik” — sokan úgy vélik, a mondás elsődlegesen azt jelenti, az általános elképzelések buktatói ott rejlenek a gyakorlatban megvalósuló részletek között. S persze igazuk is lehet. Van azonban e képnek egy másik jelentéstartománya is. Ha az egész felől a részletek irányába indulunk, Istentől távolodunk, s az ördöggel találkozunk, mert a részletekben lakik az ördög. Az általános tudás részlegessé válása embervoltunk hanyatlásának lényeges tünete.
„Időszámításunk előtt a hatszázadik év körül Kínától Itáliáig a változást egyértelműen úgy ítélték meg, hogy az emberi történet a sötét korszak végső szakaszába lépett. A lét elveszett; ami maradt, csak az élet. Az egész valóság kettészakadt; a teljes nyíltság lezárult; a nagy összefüggések megszakadtak. Egészen rövid néhány év alatt elképzelhetetlen megvakulás és elbutulás következett el.” (Hamvas Béla i.h.) — Mindez persze csak saját léptékünkön belül igaz. Az összefüggések maradnak, csak mi magunk leszünk képtelenek ezeket felismerni. Oly annyira, hogy a függöny valóságát sem értjük. Mert időben és térben nem egyszerre zajlik mindez. Első lépcsőjét, a későbbi őshagyomány törését éri tetten Hamvas Béla időszámításunk előtt hatszáz körül. Mi, akik magyar történelmet is tanultunk e téren szerencsésebbek vagyunk. Mert hasonló függönyöket láthatunk saját múltunkban:
„A magyar történet időszámításunk után körülbelül ezer esztendeig folyamatosan összefügg; ekkor egy vagy két, de semmi esetre sem több mint három nemzedék alatt az idő megváltozik. Az ezres évet megelőző és követő kort csaknem kézzel kitapintható függöny választja el; hogy mi az, ami a függöny előtt, mifelénk van, világos; azt, ami a függöny mögött van, találgatni kell. Az emberi személyek rohamosan valószerűtlenné válnak. Az események körvonala elmosódik. A lét érthetetlenné lesz. Szent István királyról magánéletéig terjedő részletes értesüléseink vannak; az egy nemzedékkel idősebb Géza alakja homályba vész. Otto Bölcs Leo bizánci császárról sok lényeges adatot tudunk; a nála néhány évvel idősebb Álmos lénye csupa legenda. Az ember a talajt annyira elveszti maga alól, hogy azt hiszi, nem is a földön, hanem idegen csillagzaton jár. Az elemi dolgok bizonytalanná lesznek; az eseményeket és személyeket nem lehet megfogni; a lét rejtélyes és az idő derengő.” – igazíthatjuk mondanivalónkhoz Hamvas Béla idézett sorait. S persze a sor folytatható, egészen napjainkig. Az emberi lét szétesése máig tartó folyamat.
A világunkat kettévágó függöny mai megnyilvánulása a város és a vidék ellentétében érhető tetten. Ma alig van városlakó, akinek ne valamely vidéki településre nyúlnának vissza a gyökerei. Az emberek nagy része közvetlenül is vidékről származik, s őrzi ifjúságának emlékképeit. Fogalma sincs, s tán szembesülni sem akar vele, de az a világ rég megszűnt. A valóságot mintegy függönyként takarja előle mindaz, amit magában fiatalkoráról őriz. A falusi udvar, a kapirgáló csirkék, az ólban röfögő malacok, a tehéncsorda, a vasárnapi tyúkhúsleves és a falusi disznótorok képe. Holott mindez végérvényesen elveszett. Az udvarokon gyep és díszfa, vagy szemét és gyom. Csirke, tyúk sehol, disznóról már nem is beszélve. A csorda is eltűnt. Lakófalvak és rozzant, összeomlás szélére keveredett elnéptelenedő vagy roncstársadalomba süllyedő települések váltják egymást a városoktól távolodva. A volt falvak egy része városias, az iparban és a szolgáltatásban dolgozók rétegeinek zöldövezeti lakóhelye, más része a segélyen tengődő nyomorultak menhelye.
Mi ma, sokkal pontosabban meg tudjuk ítélni mindezt, mint a korábbi korok emberei. Mert látjuk az eredményt. Néhány évvel, esetleg egy évtizeddel ezelőtt az atomerőművekről szólván említettem egy vitában: erkölcstelen és semmivel sem indokolható olyan energiatermelő rendszerek üzemeltetése, melyek 50-100 évig hajtanak hasznot, de biztonságukat utána évezredekig garantálni kell. Hiszen a fűtőelemek átlagsugárzásának felezési ideje évezredekben, mi több évtízezredekben mérhető csupán. A velem szemben állók nem hittek nekem, mondván: ez nem igaz, józan gondolkodású ember ilyen művet nem alkot és nem tart fenn. Most Fukusima kapcsán napvilágra került: a helyzet talán még rosszabb. A „kiégett” fűtőelemek tovább melegszenek, hűtésükről folyamatosan gondoskodni kell. Egy atomerőművet nem lehet szimplán bezárni. A tárolt fűtőelemeket közel annyi időn át kell hűteni, mint a reaktor feltételezett élettartama, s a játék ezzel sem ér végett, mert a létesítmény még, évezredekig sugároz. Az erőművek hasznait néhány évtizedig szedjük, majd e kényelmet évezredeken át utódainkkal fizetettjük meg. E kép mögül teljes egészében hiányzik az erkölcs és a józan értelem. A szaktudásban nem bízhatunk, mert a szakember szakmája részlegességébe feledkezve az elért rövidtávú eredményektől megrészegült, józan gondolkodásra épp képzettsége okán képtelen. Ezt követően nem is csodálkozhatunk azon, hogy „a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság javasolja Japánnak: a lakosságra vonatkozó évi megengedett dózist emeljék fel a ma érvényes 1 milisievertről 20-100 milisievertre.” — a helyzet egyértelmű, ha a sugárzás meghaladja a határértéket, az embereket ki kell telepíteni. Ez azonban rendkívül költséges, és egy ilyen sűrűn lakott területen komoly nehézségekbe ütközik. Mindent megold azonban, ha felemeljük a határértékeket. Elgondolkodtató, ha így lehet játszani a számokkal, mennyiben lehet ezeket az értékeket komolyan venni. Az élet vagy a technológia követelményei szabják meg ezeket?
Ma mintha megismétlődött volna a tíz évvel ezelőtti eset, ismét vitába bonyolódtam az atomerőművekről. Az a kevés józanul gondolkodó ember, aki felfogta miről van szó, abban a hitben él, most, hogy a kockázatok és az évezredekig húzódó mellékhatások ténye napvilágra került, az atomerőműveket sorra be fogják zárni. Sajnos azonban erről szó sincs, és nem is lehet. Ha ez szempont lett volna, egyetlen ilyen létesítményt sem építenek meg. A tudomány nemcsak erkölcsi alapjait veszítette el, de saját vállalt lényegétől is messze jár. Tudása részleges. Konrád Lorenz írja erről: a mai tudomány alapján egyre kevesebbről, egyre többet tudunk, a folyamat végkicsengése: mindent tudunk majd a semmiről. Nagyon közel járunk már ehhez a ponthoz. Fukusima azt bizonyítja: a tudomány nem ismeri fel a tágabb összefüggéseket, nem tud különbséget tenni a folyamatok és az egymást váltó állapotok között, elveszett a részletekben.
„Az ördög a részletekben lakik” — sokan úgy vélik, a mondás elsődlegesen azt jelenti, az általános elképzelések buktatói ott rejlenek a gyakorlatban megvalósuló részletek között. S persze igazuk is lehet. Van azonban e képnek egy másik jelentéstartománya is. Ha az egész felől a részletek irányába indulunk, Istentől távolodunk, s az ördöggel találkozunk, mert a részletekben lakik az ördög. Az általános tudás részlegessé válása embervoltunk hanyatlásának lényeges tünete.
„Időszámításunk előtt a hatszázadik év körül Kínától Itáliáig a változást egyértelműen úgy ítélték meg, hogy az emberi történet a sötét korszak végső szakaszába lépett. A lét elveszett; ami maradt, csak az élet. Az egész valóság kettészakadt; a teljes nyíltság lezárult; a nagy összefüggések megszakadtak. Egészen rövid néhány év alatt elképzelhetetlen megvakulás és elbutulás következett el.” (Hamvas Béla i.h.) — Mindez persze csak saját léptékünkön belül igaz. Az összefüggések maradnak, csak mi magunk leszünk képtelenek ezeket felismerni. Oly annyira, hogy a függöny valóságát sem értjük. Mert időben és térben nem egyszerre zajlik mindez. Első lépcsőjét, a későbbi őshagyomány törését éri tetten Hamvas Béla időszámításunk előtt hatszáz körül. Mi, akik magyar történelmet is tanultunk e téren szerencsésebbek vagyunk. Mert hasonló függönyöket láthatunk saját múltunkban:
„A magyar történet időszámításunk után körülbelül ezer esztendeig folyamatosan összefügg; ekkor egy vagy két, de semmi esetre sem több mint három nemzedék alatt az idő megváltozik. Az ezres évet megelőző és követő kort csaknem kézzel kitapintható függöny választja el; hogy mi az, ami a függöny előtt, mifelénk van, világos; azt, ami a függöny mögött van, találgatni kell. Az emberi személyek rohamosan valószerűtlenné válnak. Az események körvonala elmosódik. A lét érthetetlenné lesz. Szent István királyról magánéletéig terjedő részletes értesüléseink vannak; az egy nemzedékkel idősebb Géza alakja homályba vész. Otto Bölcs Leo bizánci császárról sok lényeges adatot tudunk; a nála néhány évvel idősebb Álmos lénye csupa legenda. Az ember a talajt annyira elveszti maga alól, hogy azt hiszi, nem is a földön, hanem idegen csillagzaton jár. Az elemi dolgok bizonytalanná lesznek; az eseményeket és személyeket nem lehet megfogni; a lét rejtélyes és az idő derengő.” – igazíthatjuk mondanivalónkhoz Hamvas Béla idézett sorait. S persze a sor folytatható, egészen napjainkig. Az emberi lét szétesése máig tartó folyamat.
A világunkat kettévágó függöny mai megnyilvánulása a város és a vidék ellentétében érhető tetten. Ma alig van városlakó, akinek ne valamely vidéki településre nyúlnának vissza a gyökerei. Az emberek nagy része közvetlenül is vidékről származik, s őrzi ifjúságának emlékképeit. Fogalma sincs, s tán szembesülni sem akar vele, de az a világ rég megszűnt. A valóságot mintegy függönyként takarja előle mindaz, amit magában fiatalkoráról őriz. A falusi udvar, a kapirgáló csirkék, az ólban röfögő malacok, a tehéncsorda, a vasárnapi tyúkhúsleves és a falusi disznótorok képe. Holott mindez végérvényesen elveszett. Az udvarokon gyep és díszfa, vagy szemét és gyom. Csirke, tyúk sehol, disznóról már nem is beszélve. A csorda is eltűnt. Lakófalvak és rozzant, összeomlás szélére keveredett elnéptelenedő vagy roncstársadalomba süllyedő települések váltják egymást a városoktól távolodva. A volt falvak egy része városias, az iparban és a szolgáltatásban dolgozók rétegeinek zöldövezeti lakóhelye, más része a segélyen tengődő nyomorultak menhelye.
„Minden jel arra vall, hogy a legközelebbi korszakban a föld uralkodó lénye nem az ember lesz. Leginkább madárhoz hasonlít éspedig nagyságban és alakban a keselyűhöz. Félig madár, félig rovar. Szárnya nem tollas, hanem szaruhártyás, amikor repül, úgy zúg, mint a bogár. Nyaka, lába is ilyen szaruréteggel borított és éles, üvegszerű karmai vannak.
Több száz, néha ezer lény él egy csoportban, de minden rend és vezető nélkül. Maguk között sem okosabbat, sem hatalmasabbat nem tűrnek meg. Szüntelenül veszekszenek, tökéletesen értelem nélkül, egymást lökdösik, tépdesik és taszigálják, ok nélkül egymást mardossák, vagy, lesből, egymás fejére ütnek, egymás oldalából, vagy combjából húsdarabokat tépdesnek ki és lenyelik. Ezek szerint mindegyik csaknem állandóan tele van vérző sebekkel. Mivel a sebek, természetesen, fájnak, a lények ingerültek és folyton egymást figyelik, mihelyt az egyik csak gyanús mozdulatot tesz, támadásnak vélik, odakapnak és felvisítanak. A másik erre dühében szárnyával csapkodni kezd és visszavág, eszeveszetten forgolódik, horgas csőrével jobbra-balra csapdos, tekintet nélkül arra, hogy mit és kit talál. Most a többi is odafigyel, odasereglik, vijjogni kezd, csődület támad, azonnal két párt alakul. Az egyik a másikat szidalmazza és piszkolja. Megrohanásra azonban nem kerül sor, mert egy perc múlva a pártok már egymás között is összevesznek és így civódnak tovább.
A sok száz madár-rovar berregő zúgással repül, de rendesen nem nagyon messzire. Néhány mérföld után leszállnak, mert elunják és amilyen lármásak, rendetlenek, piszkosak, amilyen eszeveszetten veszekszenek, éppen olyan restek. Ahol megtelepszenek, ott pillanatok alatt mindent fölfalnak, állatot, hangyát, tetűt, egeret, gilisztát, békát, levelet, füvet, a fa levelét, kérgét, rügyét. Ahonnan eltávoznak, ott sivatag támad, puszta föld és a kövek.
Egyetlen állat sem tud ellenük védekezni, mert amilyen aljasak, hitványak, sóvárak, olyan vérszomjasak és mohók. Elefántot, orrszarvút éppen úgy pillanatok alatt szétszednek, mint oroszlánt, vagy krokodilust. Nincs szenny, amit el ne kapdosnának, különösen egymás elől. Ha valamelyik a falatot már nem tudja lenyelni, el akarja dugni. A többi azonban résen van és akit azon kap rajta, hogy ételt elrejt, azt azonnal véresre püföli.
Az új faj neve csirihau. Latin, illetve tudományos neve csirihau communis.
Több száz, néha ezer lény él egy csoportban, de minden rend és vezető nélkül. Maguk között sem okosabbat, sem hatalmasabbat nem tűrnek meg. Szüntelenül veszekszenek, tökéletesen értelem nélkül, egymást lökdösik, tépdesik és taszigálják, ok nélkül egymást mardossák, vagy, lesből, egymás fejére ütnek, egymás oldalából, vagy combjából húsdarabokat tépdesnek ki és lenyelik. Ezek szerint mindegyik csaknem állandóan tele van vérző sebekkel. Mivel a sebek, természetesen, fájnak, a lények ingerültek és folyton egymást figyelik, mihelyt az egyik csak gyanús mozdulatot tesz, támadásnak vélik, odakapnak és felvisítanak. A másik erre dühében szárnyával csapkodni kezd és visszavág, eszeveszetten forgolódik, horgas csőrével jobbra-balra csapdos, tekintet nélkül arra, hogy mit és kit talál. Most a többi is odafigyel, odasereglik, vijjogni kezd, csődület támad, azonnal két párt alakul. Az egyik a másikat szidalmazza és piszkolja. Megrohanásra azonban nem kerül sor, mert egy perc múlva a pártok már egymás között is összevesznek és így civódnak tovább.
A sok száz madár-rovar berregő zúgással repül, de rendesen nem nagyon messzire. Néhány mérföld után leszállnak, mert elunják és amilyen lármásak, rendetlenek, piszkosak, amilyen eszeveszetten veszekszenek, éppen olyan restek. Ahol megtelepszenek, ott pillanatok alatt mindent fölfalnak, állatot, hangyát, tetűt, egeret, gilisztát, békát, levelet, füvet, a fa levelét, kérgét, rügyét. Ahonnan eltávoznak, ott sivatag támad, puszta föld és a kövek.
Egyetlen állat sem tud ellenük védekezni, mert amilyen aljasak, hitványak, sóvárak, olyan vérszomjasak és mohók. Elefántot, orrszarvút éppen úgy pillanatok alatt szétszednek, mint oroszlánt, vagy krokodilust. Nincs szenny, amit el ne kapdosnának, különösen egymás elől. Ha valamelyik a falatot már nem tudja lenyelni, el akarja dugni. A többi azonban résen van és akit azon kap rajta, hogy ételt elrejt, azt azonnal véresre püföli.
Az új faj neve csirihau. Latin, illetve tudományos neve csirihau communis.
(Hamvas Béla - Titkos jegyzőkönyv - részlet)
Mindez ha a lelki folyamatokat nézzük, napjaink valósága. Ami kívülről embernek látszik, belülről rég csirihau. „Siess a prédára, siess a dúlásra” — írja hamvas Béla, — „mert megérdemled” — fűzhetjük hozzá a reklámszlogent. Az ember tudja, adósággal jön e világra, maga vállalta kötelezettséggel, Isten, a Teremtés, a Teremtett világ felé, s élete folyását e kötelem szabja meg, sorsa a múltban felhalmozott adóság törlesztése. A csirihaunak jogai vannak. Képtelen szembenézni önmagával, ezért emberi jogokról beszél, holott embernek lenni nem jog, kötelesség.
A csirihau úgy véli, mindent megszerezhet, minden jár neki, mindent meg tud vásárolni. Az ember pontosan tudja a dolgok árát. Tudja, semminek sincs pénzben megváltható ára. A dolgok ára nem a pénztárgépek kijelzőjén mutatkozik meg, hanem a változásban, amit a dolog elsajátítása, használata során elszenvedünk. A tévé ára nem az, amit otthagyunk a média markt üzletekben, hanem egy sajátos, „szupernormális” inger hatása alá kerülő elménk torzulása.
A korszakváltás tétje azonban mégsem az, ki is lesz az uralkodófaj. J.R.R Tolikientől tudjuk, az Ellenség az entek megcsúfolására trollokat, a tündék kiforgatására orkokat, a törpök gúnyolására különféle manókat hívott életre. A csirihau az ember torzója. Ma mindenkiben ott a lehetőség: még visszatalálhat atyái útjára, még választhat, akár ember voltát is megőrizheti. De ehhez szakítania kell a csirihau életmódjával.
A csirihau úgy véli, mindent megszerezhet, minden jár neki, mindent meg tud vásárolni. Az ember pontosan tudja a dolgok árát. Tudja, semminek sincs pénzben megváltható ára. A dolgok ára nem a pénztárgépek kijelzőjén mutatkozik meg, hanem a változásban, amit a dolog elsajátítása, használata során elszenvedünk. A tévé ára nem az, amit otthagyunk a média markt üzletekben, hanem egy sajátos, „szupernormális” inger hatása alá kerülő elménk torzulása.
A korszakváltás tétje azonban mégsem az, ki is lesz az uralkodófaj. J.R.R Tolikientől tudjuk, az Ellenség az entek megcsúfolására trollokat, a tündék kiforgatására orkokat, a törpök gúnyolására különféle manókat hívott életre. A csirihau az ember torzója. Ma mindenkiben ott a lehetőség: még visszatalálhat atyái útjára, még választhat, akár ember voltát is megőrizheti. De ehhez szakítania kell a csirihau életmódjával.
Forrás: http://ffek.hu/blog/molnar_geza/toredekek_korszakvaltasrol
Ami az emberek között történik, az sohasem véletlen! Az sem véletlen, ami a te életedben történik, és az sem, hogy milyen kapcsolataid voltak, és ezek hogyan alakultak. Mindenkiben rejlik egy erő! Ez az erő felel mindazért, ami veled történik, és minden olyan eseményért, ami meghatározza az életedet.
Ez az erő folyamatosan hat, függetlenül attól, hogy hiszel benne vagy sem, illetve akarod, vagy sem.
A vonzás
Miért van az, hogy egyes emberekhez mindenki vonzódik, míg másoknak ki kell harcolniuk a szeretetet? Miért vonzol magadhoz mágikusan egy bizonyos típusú férfit vagy nőt, míg másokat, akikkel a párkapcsolatod is jobban működne, nem? Miért alakul minden kapcsolatod feltűnően ugyanúgy, függetlenül attól, hogy minden erőddel megpróbálsz ezen változtatni? Miért nem képes a partnered hosszú távon is másképp viselkedni, mint szokott, bármennyire próbálkozik. Miért az ellenkezőjét kapod a világegyetemtől annak, amit minden erőddel el akarsz érni?
A válasz a szívmágnesed vonzóerejében keresendő. Ez az erő független a külsődtől, a képzettségedtől, a korodtól, az anyanyelvedtől, és az anyagi körülményeidtől. Úgy működik, mint egy mágnes: gondoskodik arról, hogy találkozz bizonyos emberekkel és körülményekkel, reagálj rájuk vagy közömbös maradj.
Minden reagál mindenre
Te magad sokkal több vagy egy anyagnál, mint amit a tükörben látsz. A tested, a gondolataid és az érzéseid különböző formájú energiák, amelyek hatással annak más energiákra. A rezgés és a rezonancia alaptörvénye szerint a hasonló vagy az ellentétes különösen nagy hatással vannak egymásra – rezonanciába lépnek egymással. Ez a reakció mindig másképpen történik: hozzánk illőnek vagy nem hozzánk illőnek, kellemesnek vagy kellemetlennek érezzük, majd ezekre az érzésekre is megfelelő gondolatokkal és cselekedetekkel reagálunk.
Semmi sincs ok nélkül
Azokat az embereket, akik kapcsolatba kerülnek veled, és megérintenek érzelmileg, 80 %-ban saját mágnesed ereje, 20 %-ban pedig a külső tényezők vonzották hozzád. Még ha bizonyos emberek vagy események látszólag véletlenül léptek is be az életedbe, jó okuk volt rá, még ha ez olykor nem is olyan kézenfekvő.
Mindennek értelme van
Gondolj arra az emberre, aki jelenleg párkapcsolatban él veled, vagy idézd fel a legutóbbi kapcsolatodat. Nem a vonzalom vagy a szerelem az egyetlen oka annak, hogy rátaláltál. Ennek az embernek van valamije, amire vágytál, vagy olyasvalamit testesít meg, amely ismerős neked, és közel áll hozzád. Valószínűleg mindkettő egyszerre. Eltekintve attól, amit együtt éltek meg, együttléteteknek mélyebb értelme is van. a másik ember segít neked, hogy választ kapj a két legalapvetőbb kérdésre: „Ki vagyok?” és „Mi a szeretet?”. Együttlétetekkor, sokkal többet tudhatsz meg magadról, mint ha egyedül lennél. Párodnak köszönhetően elkezded szeretni önmagadat és az életedet, mert megmutatna neked és erősíti a benned lévő szépséget. Párod viselkedése akadályozhat is téged, de végül elvezethet erősségeidhez, öntudatodhoz és belső szabadságodhoz. Ez olykor gyorsan megy, néha hosszabb ideig is eltart, a cél azonban mindig ugyanaz.
Minden emberi kapcsolatnak ugyanaz a célja:
• Erősíteni a meglévőt,
• Kiegészíteni a hiányzót,
• Egyesíteni a különbözőt,
• Felismerni saját magunkat.
• Kiegészíteni a hiányzót,
• Egyesíteni a különbözőt,
• Felismerni saját magunkat.
Miből áll a szívmágnes?
Szívesen jársz moziba? Szereted a filmeket, a regényeket vagy a jó történeteket? Miért? A mozi nem pusztán egy társas szabadidős tevékenység. Sokkal inkább érzéseket ad át. Egy szerelmes vígjátékra ugyanis más emberek ülnek be, mint egy háborús filmre. Minden film speciális közönséget vonz a mozikba, mert a látogatók különleges érzéseket és élményeket várnak tőle.
Mágnesed elsősorban a te személyes „filmjeleneteidből” áll. Mindaz, amit átéltél, vagy át szeretnél élni, saját személyes érzéseid mozijává válik. A környezetedben lévő emberek „érezni” fogják filmed előzetesét, és vagy vonzódnak hozzá, vagy semlegesen illetve elutasítóként viselkednek veled szemben, attól függően, hogy milyen érzéseket akarsz megélni vagy éppen elkerülni. Kapcsolataid megváltoztatásához az jelenti az első lépést, ha megérted mindezt. Így ha valami nem úgy alakul, ahogyan szeretted volna, kevesebb időt pazarolsz majd a szemrehányásokra, és inkább az újrakezdésen gondolkodsz.
Amit érzel, és ahogyan érzed, az meghatározza a kisugárzásodat. Olyan embereket vonzol tehát magadhoz, akik éppen ezt keresik, még ha különböző okokból is!
Kit vonzol magadhoz és miért?
Nem olyan embereket vonzol magadhoz automatikusan, akik illenek hozzád, hanem olyanokat, akiknek arra lehet szüksége, amit sugárzol. Mágnesed vonzást vagy taszítást elősegítő alkotó részei elsősorban a következők:
• Saját és mások kellemes és kellemetlen tapasztalatai. Ez utóbbiak abban az esetben, ha cenzúrázatlanul ültetted át ezeket a saját gondolatvilágodba.
• Saját és más emberek elvárásai, töprengései és különféle félelmei.
• Vágyaid, ötleteid, céljaid és döntéseid.
• Valódi lényed magja.
• Saját és más emberek elvárásai, töprengései és különféle félelmei.
• Vágyaid, ötleteid, céljaid és döntéseid.
• Valódi lényed magja.
Legerősebb hatással azok az alkotórészek rendelkeznek, amelyeknek pillanatnyilag nem is vagy tudatában. Ha valódi lényed határozná meg a kisugárzásodat, akkor olyan embereket és eseményeket vonzanál az életedbe, akik tökéletesen illenek hozzád. Elsősorban olyan dolgokkal találkoznál, amelyek harmóniában állnak veled.
A női és a férfi mágnes
Minden férfi hordoz magában nőies minőséget, és a nők is rendelkeznek férfias energiákkal. Nőies minőségűnek érezzük a következőket: érzések, diplomácia, törődés, beleérző képesség, szociális érdeklődés, kommunikációs képességek, beilleszkedés. Férfias tulajdonságnak számítanak a következők: értelem, logika, dominancia, cselekvés, hatalomgyakorlás, célok követése, vagy-vagy döntések.
A nő és a férfi tudattalanul mindig arra törekszik, hogy együtt „egy egészet” alkossanak, tehát megkapják a másiktól azt, ami hiányzik belőlük. Nem létezik olyan férfi, aki kizárólag férfias tulajdonságokkal rendelkezne, ahogyan olyan nő sem, aki minden szempontból nőies.
Hogy a szívmágnesed mennyi férfias és nőies összetevőt hordoz, meghatározza, milyen férfias vagy nőies a partnered, akit magadhoz vonzol.
Az „erős nő” – „gyenge férfi” paradoxon
Azok a nők, akik önállóan élnek, és kézben tartják az életüket, különös jelenséget tapasztalhatnak a velük kapcsolatban álló férfiaknál: a férfiak csodálják és tisztelik őket, de úgy tűnik, egyidejűleg valamiféle megmagyarázhatatlan félelmet is éreznek velük szemben, és nem mernek párkapcsolatot kezdeményezni velük. Ennek az az oka, hogy bár a férfiak azokhoz a tulajdonságokhoz vonzódnak, amelyek hiányoznak belőlük, igenis férfinak akarják érezni magukat a nő mellett. Ez utóbbi pedig nem sikerülhet, ha a nő éli ki kapcsolatukban a férfias minőségeket. Ám ez fordítva is érvényes. A nők a férfi érzelmes tulajdonságaira vágynak, de ha a férfi túl sok érzést visz a kapcsolatba, gyakran nem tudnak rá igaz férfiként tekinteni, felnézni.
Nem az a kulcsa szívmágnesed nőies vagy férfias kisugárzásának, amit teszel, amit mondasz, vagy ahogyan öltözködsz, hanem az, ahogyan érzel!
Ha egy férfi férfiasnak (erősnek, határozottnak, öntudatosnak) érzi saját magát, azt a nők is megérzik, és feltűnően erősebben vonzódnak hozzá, mint az izmokhoz, a férfias öltözködéshez vagy a státusszimbólumokhoz.
A belső kapcsoló, amely megváltoztathatja a kisugárzást
Képzeld el, hogy van benned egy kapcsoló, amellyel ide-oda kapcsolgathatsz két meggyőződés kötött. Máris látod belső szemeid előtt ezt a kapcsolót? Akkor jó! A kapcsoló jelenlegi állása aktuális kisugárzásodért felel.
Mit akarsz kisugározni? Azt akarod, hogy a partnered vonzó nőként tekintsen rád? A feladat egyszerű: érezd magad annak! Állítsd belső kapcsolódat a „vonzó nő” állásra, vagy a „csábító nőiességre”! Válassz olyan jelzőket, amelyek megfelelnek a vágyaidnak, majd kapcsolt át, és figyeld, mi történik. Érezd, minden egyes lépésedben és mozdulatodban, hogy vonzó vagy. Ehhez nem kell tükörbe nézned, és be sem kell magadnak beszélned, hogy így van. egyszerűen csak érezd magadban a változást, de ne mesélj róla senkinek. Egyszerűen csak figyeld meg, hogyan viselkednek a környezetedben élők.
Mit akarsz kisugározni? Azt akarod, hogy a partnered vonzó nőként tekintsen rád? A feladat egyszerű: érezd magad annak! Állítsd belső kapcsolódat a „vonzó nő” állásra, vagy a „csábító nőiességre”! Válassz olyan jelzőket, amelyek megfelelnek a vágyaidnak, majd kapcsolt át, és figyeld, mi történik. Érezd, minden egyes lépésedben és mozdulatodban, hogy vonzó vagy. Ehhez nem kell tükörbe nézned, és be sem kell magadnak beszélned, hogy így van. egyszerűen csak érezd magadban a változást, de ne mesélj róla senkinek. Egyszerűen csak figyeld meg, hogyan viselkednek a környezetedben élők.
Nem a tested számít! A dolog ennél sokkal egyszerűbb. CSAK a kisugárzásod fontos!
Ha helyesen állítottad be a kapcsolót, nagy valószínűséggel történni fog valami, anélkül, hogy neked bármit is tenned kellene. Egyetlen feladatod abból áll, hogy felidézed a kapcsoló képét, és átérzed, mi történik, ha átállítod. Bármelyik kisugárzásra átkapcsolhatsz, amelyikre csak akarsz. Ez a kapcsoló nem pusztán játék, hanem igen hatásos eszköz is. rádöbbent, hogy csak megváltozott önértékelésed hat másként az emberekre, és változtatja meg mások veled szembeni viselkedését.
Ne csak higgy, figyeld meg magad!
Mindaz, ami meghatározza a kisugárzásodat, nem tudásból, hanem élményekből és tapasztalatokból keletkezik. Abból, amit valóságod milyenségén keresztül érzel. A megélt és átérzett tudás sokkal erősebb, mint a megtanult. Minél inkább tisztában vagy saját életed működési mechanizmusával, annál védettebb leszel az idegen befolyások ellen, és annál erősebben vonzza magához mágnesed azt, amit igazán szeretnél.
Figyeld hát meg az embereket, önmagadat és másokat. Nincs jobb dolog a bizonyosságnál. Fogadd el a szívmágnes titkát, éld az életet, és figyeld meg, mit vonzol magadhoz. Pillantásod már sohasem lesz olyan, mint régen.
Figyeld hát meg az embereket, önmagadat és másokat. Nincs jobb dolog a bizonyosságnál. Fogadd el a szívmágnes titkát, éld az életet, és figyeld meg, mit vonzol magadhoz. Pillantásod már sohasem lesz olyan, mint régen.
Cselekedj kevesebbet, és érezz többet a kisugárzásodért! Elsősorban önmagadat és csodálatos lényedet érezd!
A vonzás oka
Mágnesed – a hasonló embereken kívül – elsősorban olyanokat vonz, akik azt keresik,a mit kisugárzol. Akiknek a te kisugárzásod meghatározott élményeket és érzéseket ígér. Kisugárzásodat érzéseid alkotják, ezek pedig élményeid és a valóságról alkotott képed eredményei.
A vonzás célja
• A kölcsönös vonzás célja abban áll, hogy az emberek a szokásos érzékelésen kívül is „felismerhessék” egymást, és megélhessenek egymással bizonyos helyzeteket.
• A találkozásoknak mindig az az értelmük, hogy fejlődjünk, és többet tudjunk meg magunkról és másokról.
• A találkozásoknak mindig az az értelmük, hogy fejlődjünk, és többet tudjunk meg magunkról és másokról.
A megtapasztalás
• Idézz fel a múltadból fontos eseményeket és embereket. Hogyan fejlődtél ezeknek a nagy hatású találkozásoknak a hatására? Utánuk is megéltél-e hasonlót, vagy találkoztál-e hasonló emberekkel?
• Figyelj meg az ismerőseid közül olyanokat, akik barátként vagy párként találtak egymásra. Tegyük fel, hogy ennek nem csak az az oka, hogy kellemesen érzik magukat egymás társaságában, hanem mert valami meghatározót élhetnek meg a másik mellet. Milyen élményekhez segítették hozzá egymást, és ki milyen szerepet játszott ebben? Ki fejlődik a kapcsolatban, és ki ragadt le benne?
• Figyelj meg embereket, akiken valami feltűnőt veszel észre. Mit próbálnak bevonzani az életükbe öltözködésükkel, viselkedésükkel vagy státusszimbólumaikkal? Mi után vágyakozhatnak, ha ezt teszik, ami miatt felfigyeltél rájuk?
• Figyelj meg az ismerőseid közül olyanokat, akik barátként vagy párként találtak egymásra. Tegyük fel, hogy ennek nem csak az az oka, hogy kellemesen érzik magukat egymás társaságában, hanem mert valami meghatározót élhetnek meg a másik mellet. Milyen élményekhez segítették hozzá egymást, és ki milyen szerepet játszott ebben? Ki fejlődik a kapcsolatban, és ki ragadt le benne?
• Figyelj meg embereket, akiken valami feltűnőt veszel észre. Mit próbálnak bevonzani az életükbe öltözködésükkel, viselkedésükkel vagy státusszimbólumaikkal? Mi után vágyakozhatnak, ha ezt teszik, ami miatt felfigyeltél rájuk?
Változtasd meg a szívmágnesedet!
• Ha megfigyeled és megérted, milyen események és emberek reagálnak egymásra, egészen új nézőpontból tekinthetsz a téged körülvevő valóságra. Ha megtapasztalod mágnesed erejét, tudatosan alkalmazhatod és át is alakíthatod. Ez a tudás mindenképpen változtatni fog a kisugárzásodon, és annak aktív irányítója lesz.
• Képzelj magad elé egy „belső kapcsolót”, és állítsd át arra a kisugárzásra, amelyre vágysz. Ezenkívül semmit nem kell tenned. Ezután figyeld meg, mi történik.
• Képzelj magad elé egy „belső kapcsolót”, és állítsd át arra a kisugárzásra, amelyre vágysz. Ezenkívül semmit nem kell tenned. Ezután figyeld meg, mi történik.
Forrás: http://www.noiportal.hu/main/npnews-9395.html
A nép ugyan zúgolódik, uralkodójuk, a 87 éves Abdullah bin Abdul Aziz nemrég 38 milliárd dollárt osztott szét, hogy elhallgattassa őket, de az ellenzék azt mondja: "Jogokat kérünk, nem ajándékot!" A fogyó olajkészletek ténye a világ legnagyobb olajexporőrének stratégiáját sem hagyta érintetlenül: a tikkasztó napsütés birodalmában nagyobb szerepet juttatnának a megújuló energiáknak, elsősorban a napenergiának. Az ország olajexportőrből a világ első számú napenergia-exportőrévé kíván válni.
A Közel-Kelet legnagyobb -és javarészt sivatagos- országában a vezetés már tervezi az átállást egy olyan korra, amikor már nem az olajkitermelésből fognak megélni. Az olajkészletek ugyanis fogynak, és az OPEC keretében több ország szándékosan túlzott becsléseket nyújtott be kiaknázatlan olajmezőiről, hogy ezzel arányosan minél nagyobb kitermelési kvótát állapítsanak meg nála (egyes elemzők szerint Szaúd-Arábia sem kivétel ez alól).
A fejlesztés és stratégia-keresés azonban kétélű penge: miközben a kormány új, szupermodern gazdasági és innovációs központokat húz fel a sivatagok közepén (ilyen Medina közelében a Knowledge Economic City, Rijádtól néhány órányi autóútra a Prince Abdulaziz bin Mousaed Economic City, vagy a jemeni határon az Economic City), egyes városait hagyta elgettósodni (külföldi bérmunkások szállták meg Dzsiddát, ahol a szennyvízhálózat sem működik rendesen). Vagyis bizonyos néprétegeket a kormány teljesen kihagyott az ambíciózus terveiből.
Olaj: olcsó, de véges
A szaúdi GDP fele és az export-bevételek 90 %-a az olajeladásokból folyik be - nem véletlen, hogy a szaúdi olajszektor zárt klub, ide külföldieket nem engednek be. A Reuters szakértőkre hivatkozva azt írta, a szaúdi olaj kitermelése rendkívül versenyképes. Mert a legolcsóbb a világon. Mindösze 5 dollár barrelenként (ami 158,9 liter). Egy barrel azonban 100 dollárt is megér a világpiacon. (A nem hagyományos olajfajták, mint például a Kanadában termelt homokolaj barrelenkénti ára is 50 dollárnál kezdődik.)
A napenergiára irányuló stratégiai döntés hátterében az áll, hogy a belföldi energiaigények is növekednek - és ha ennek kielégítésére fosszilis erőforrásokat használnak, kvázi aranytojó tyúkját vágja le az ország. Márpedig az az érdeke, hogy minél több olajat adjon el a világpiacon -a régióban betöltött szerepe és nemzetközi befolyása is ettől függ.
Szaúd-Arábia napi olajkitermelése 12,5 millió barrel, ebből legalább 4 milliót félretesznek tartaléknak, és körülbelül 8 milliót értékesítenek. Állítása szerint az ország 260 milliárd kitermelhető olajjal bír (ami a világ olajkészletének 20 %-a). De ezért az olajért már nemcsak a külföldi vevőknek kell megküzdeniük: tavaly a szaúdi lakosság energiafelhasználása 40 gigawatt volt, ami 2030-ra eléri a 120 gigawattot. Már most napi 3 millió barrelt használ el az ország gazdasága (összehasonlításképpen: az USA napi fogyasztása 21 milliárd barrel).
Szaúd-Arábia olaja belföldön javarészt az erőművek működtetésére megy el. Az olajfelhasználás évente 8 %-kal nő az ország határain belül. A kormány azonban nem szeretné, ha egyre csak csökkenne az olajexportból származó bevétele. Kézenfekvő hát, hogy keresik az alternative megoldásokat.
2009 szeptemberében az ország olajminisztere, Ali al-Naimi kihirdette a stratégiát: a napi 8 milliárd barreles output energiaértékének megfelelő napenergiát kell előállítania az országnak.
Ha ez sikerül, Szaúd-Arábia lenne a világ első napenergia nagyhatalma. A cél az, hogy olajexportőrből napenergia-exportőrré váljon az ország.
Szakértők ezt 10 éven belül megvalósíthatatlannak látják, mivel túl nagy rátával nő a belföldi energiaigény ahhoz, hogy a szaúdi gazdaság megengedhesse magának a napenergia külföldre értékesítését.
A terv kivitelezését nehezíti, hogy a sivatagi homok hamar rátelepszik a napenergia-eszközökre, és eltávolításukhoz víz kell. Vízből azonban köztudottan szűkében van az ország.
Mindenesetre február végén a szaúdi kormány a Polysilicon Technology Co.-t (PTC) bízta meg azzal, hogy 380 millió dollár értékben poliszilikon-gyártelepet építsen a közel-keleti országban. (A poliszilíciumot a napenergia elektromos árammá alakítására használják.) A PTC a Saudi Mutajadedah Energy Co (MEC) és a dél-koreai KCC Corp vegyesvállalata, szaúdi székhellyel. Az 1,2-1,5 milliárd dollárt felemésztő beruházást az újonnan épülő Al-Dzsubailban végzik, az Arab-öböl partján. A gyár évente 3350 tonna poliszilíciumot fog előállítani, és várhatóan 2014-ben adják át. 2017-re a kapacitása évi 12 000 tonnára nő.
A szaúdi vezetés atomerőművek építéséről sem tett le (habár ennek inkubációs ideje a tervezéstől az átadásig 10-15 év!). Az ország aláírt több nemzetközi egyezményt, hogy ne érje kritika a nukleáris fejlesztéseit, mint ahogy az Iránnál történt és történik.
Forrás: http://www.piacesprofit.hu/klimablog/fenntarthato_fejlodes/elfogyhat_az_olajuk_napenergiara_valtananak_a_szaudiak.html
A Csillogás szereplői olyasvalamit igyekeznek megosztani a nézővel, amiben (vagy legalábbis valami hasonlóban) egyszer mindenkinek része lesz. Három interjúalany (Nádas Péter író, Dobronay László tévés rendező-operatőr és Gesztelyi Nagy Judit fuvolaművész) beszél a klinikai halál állapotában megtapasztalt élményeiről. Eltérő személyiségű emberek, ebből adódóan elbeszélésmódjuk, halálközeli-történeteik is különböznek. Annyi azonban biztos, hogy mindhárman magával ragadó, karakteres riportalanyok, elbeszéléseik érdekesen egészítik ki egymást. Az eltérő megközelítésmódok ellenére, történeteikben sok az átfedés. A legfontosabb hasonlóság az, hogy meglepő módon mindhárman arról számolnak be, semmi félelmetes vagy rossz nem volt "odaát", sőt életük legcsodálatosabb tapasztalatának tartják.
"Semmi sem fájt, és azt éreztem, hogy mindenben benne vagyok én" - fogalmaz például Gesztelyi. Mindegyik beszámolóban említésre kerül továbbá a film címét adó csillogás: Nádas például opálos csillogásról, míg Dobronay szürkés-ezüstös fényről mesél. Fontos hasonlóság ezenkívül, hogy a történtek hatására mindhárman megváltoztak. "Hidegebb lettem, végletesebben fogalmazok. Bizonyos élethazugságokba már nem megyek bele" - mondja például az író. "Régen rossz ember voltam, még ha más nem is vette észre" - vallja be László. Juditnak pedig, akivel gyerekkorában történt a baleset, később egyfajta megvilágosodás-élményben volt része, amelynek hatására zen buddhista szerzetes lett.
"Semmi sem fájt, és azt éreztem, hogy mindenben benne vagyok én" - fogalmaz például Gesztelyi. Mindegyik beszámolóban említésre kerül továbbá a film címét adó csillogás: Nádas például opálos csillogásról, míg Dobronay szürkés-ezüstös fényről mesél. Fontos hasonlóság ezenkívül, hogy a történtek hatására mindhárman megváltoztak. "Hidegebb lettem, végletesebben fogalmazok. Bizonyos élethazugságokba már nem megyek bele" - mondja például az író. "Régen rossz ember voltam, még ha más nem is vette észre" - vallja be László. Juditnak pedig, akivel gyerekkorában történt a baleset, később egyfajta megvilágosodás-élményben volt része, amelynek hatására zen buddhista szerzetes lett.
Nem könnyű film a Csillogás, mert fájóan izgalmas alapkérdéseket vet fel, mégis képes megidézni a klinikai halál állapotát, hiszen a hal(l)ottak hatására nézőként is megfeledkezhetünk testünkről, és átadhatjuk magunkat testetlen gondolatainknak.
Címkék:
dokumentumfilm
,
video
Géczy Gábor, fizikus, természettudós, az ELTE egykori egyetemi tanára döbbenetesen jó elemzést készített a Mátrix c. filmről - párhuzamba vonva a jelenlegi és a filmbéli világot. Ez a 8 perces rész csak kiragad egy-két lényeges gondolatot, a teljes előadást megnézheted a TV71 oldalán vagy a vimeo-n.
Címkék:
video
Hetesi Zsolt előadása többek közt az olajkitermelésről, nagyon fontos a közeljövőnk minden szempontjából.
Tíz öreg olajmező adja a világ olajának 90%-át, nincsenek új mezők, ha csökken az olajfogyasztás, csökken a gazdasági teljesítmény, ha nő a fogyasztás, nő a gazdaság teljesítménye.
80-90%-a az energiának gáz, olaj és szén, ha elfogy, akkor azok az országok, akik nem készültek fel a változásokra katasztrofális helyzetbe kerülnek.
10-15 éven belül teljesen beszüntetik az exportot a nagy olajkitermelők, és kizárólag saját célra használják azt, nem eladásra. 2004, 2006 óta csökken az eladott olaj mennyisége. 1-2 millió hordó csökkenés. 2011 tájékán ellátási nehézségek már lehetnek, ha ugyanígy csökkennek az olajeladások. Magyarország kevésbé versenyképes, ezért elsőként fogja megérezni a hiányt. Dr. Hetesi Zsolt és közgazdászok együttműködése a következő előrejelzést adja a benzin átlagárában (Magyarország): 2008 – 345 Ft; 2009 – 422 Ft; 2010 – 577 Ft; 2011 – 778 Ft; 2012 – 1027 Ft.
Benzin nélkül a mezőgazdaság termelése harmadára-ötödére esik vissza.
Az orosz földgáz - amire a kormány apellál, és kiépítését tervezte- egyre kevesebb mennyiségben elérhető. A magyarok gázkészlete kizárólag az oroszoktól jön. Állítólag új mezőket találtak, de megnyitásuk több év a megnyitásuk, és még nem nyitották meg őket. Gázáremelések várhatóak - mondja a Gazprom.
A panellakók egy idő után nem fogják tudni megfizetni a távhő árát. 30 000 - 60 000 Ft is lehet majd hamarosan a fűtésszámla.
Hetesi Zsolt még középiskolában úgy tanulta, hogy szénből kétszáz évig van tartalék a föld alatt, de a szén körülbelül nyolcvan évig elég még. Szenet Ausztráliában adnak el főként, Newcastle kikőtőjében. Kína és az USA nem adnak el szenet. Mi jelenleg német szenet veszünk.
Ha így alakul továbbra is levegő hőmérséklete 2050-re elolvadnak a sarkokon az úszó jegek. A grönlandi jég elolvadása megemeli a vízszintet 6 méterrel, Hollandia, London, Velence víz alá kerül, 500 millió ember élete kerül veszélybe.
Az aranykor vége
A közgazdászok döntő többsége nincs tisztában a fent ismertetett helyzettel, ezért a gazdasági nehézségekre a folytonos gazdasági növekedés hamis képét erőltetik megoldásként.
Összességében is igaz, hogy bármelyik zöld erőforrást 40-szeresére kellene felskálázni ahhoz, hogy lépést tartsunk az ősmaradványi források fogyásával. Számszerűen: 2015 decemberéig naponta 400 MW új erőforrást kellene rendszerbe állítani az összeomlás elkerülésére. Összehasonlításul: Paks egy blokkja 440 MW villamos teljesítményű.
Jacque Fresco, a Venus-projekt vezetője szerint a zöldenergia sokkal több energiát képes létrehozni, mint amit hivatalosan bevallanak nekünk, de nagyon távoli az alkalmazása.
Hetesi Zsolt benzinárszámítása kicsit csúszik, de 2020-2030-ban már biztosan komoly nehézségek lesznek a gazdaságban. Ezért már most el kellene kezdeni a felkészülést a mezőgazdaságban az élelmiszertermelésre állami, akár megyei vezetéssel.
Készítsünk gyertyát, kovácsoljunk kardot, mert Magyarország bő vízmennyiséggel és termőfölddel rendelkezik. Fel fog értékelődni mindkettő az olaj bukása után, és jó lenne, ha az itt élők is kapnának abból a terményből, amit itt termelnek.
Forrás: http://kkbk.blog.hu/2010/03/25/title_140164
Döbbenten szemlélem hetek óta mindazt, ami Fukushimában zajlik. Hirtelen az érdeklődés középpontjába került az atomenergia - ismét. Nem célom a teljes körű tájékoztatás, annál inkább, mivel erre illetékes hatóságok léteznek. Röviden mégis írok a körülményekről, illetve a lehetséges hatásokról, valamint egy hosszabb távú következményről.
Röviden a történtekről
A földrengéskor leállt a három működő blokk. Másik három éppen állt karbantartás miatt. A leállított blokkok vészhűtését dízelmotorokkal keringetett víz oldja meg ilyenkor, de ezt leállította a szökőár. Víz hiányában a fűtőelemet tartalmazó rudak túlmelegszenek (mert éppúgy, mint a nagyanyám sparheltjében, a reakció után a "parázs" még hűl, de nem hűl azonnal kezelhető hőmérsékletre), és a cirkóniumburkolat, amelybe ágyazva vannak reakcióba lép a magas hőmérséklet miatt elbomlott, vízből származó oxigénnel és hevesen oxidálódik. Ez ha hirtelen játszódik le, a rudak megrepedhetnek. Valószínű, itt is ez történt, ami arra utal, hogy a hűtés nélkül maradt reaktorban 1200 C körüli hőmérséklet lehetett.
Zr + 2 H2O (gőz) = ZrO2+2 H2
A hő elvezetése fontos feladat, mert a hűlés viszonylag lassú. Az egyes reaktor a működés során 1400 MW hőteljesítményt ad, a kettes és a hármas 2380 MW-ot. Ha folyton hűtenék, egy nappal a leállítás után még mindig ennek a teljesítmények 2%-át adja le hőben a reaktor, egy évre rá pedig durván 0.2%-át. Ezért fontos a folytonos hűtés, mert még egy évig több MW hőteljesítmény van jelen, amely képes magas hőmérséklet létrehozására a reaktortartályban (konténment) hűtés nélkül.
A cirkónium oxidációja után feldúsul a hidrogén (ld fenti képlet), melyet le kell engedni a reaktortartályból, hogy be ne robbanjon. Ez a gáz robbant fel kívül a rekatoron.
Valószínűsíthető, hogy az egyes blokk konténmentje sérült, mert a turbinacsarnokban erősen radioaktív víz van, mely a legfrissebb hírek szerint 1000 mSv/óra értékkel sugároz. Ez a természetes háttérsugárzásnál 3 milliószor magasabb. Mivel az utolsó hűtőkör a tengervízből származik, most ezen a körön keresztül a radioaktív víz kijut a tengerbe (egy szakmai blog kommentje alapján valószínűleg apálykor tud kijutni a turbinacsarnokból).
Veszélyek, sugárzás-értékek
Az erőműben dolgozók által kapható össz dózist a katasztrófa miatt 250 mSv-re emelték. Ha egy dolgozó negyed órát tartózkodik a turbinacsarnokban, akkor ezt össze is szedi (1000 mSv/óra --> 250 mSv negyed óra alatt). Az erőműből kijutó szennyeződés útját mutatja ez az ábra:
Miután a turbinacsarnokban a sugárzás szintje a tegnapi 300 mSv/óráról 1000-re ugrott, kivonták a munkások jó részét. Ez lehet, hogy a hűtés leállását jelenti, ami pedig esetleg magleolvadással járhat.
Hosszú távó következmények
Az OECD-országokban felerősödtek az atomenergia-ellenes hangok. Merkel kancellár megváltoztatta álláspontját és egyelőre 3 hónapos koratóriumot hirdetett az üzemidő hosszabbítás terén, bár ebben a HVG legfrissebb száma szerint politikai okok (zöld szavazatok szerzése) is szerepel. Németország egyelőre nettó áram-exportőr, de a 17 atomerőmű (20,3 GW kapacitással) bezárása nehéz helyzetbe hozna egyes országokat, ahova a németek áramot adnak el - az atomenergiával termelt áram (141 milliárd kWh/év) ugyanis a teljes export majdnem 3-szorosa. Nagy-Britannia új erőművi tervei is elszállhatnak a politikai csaták közben (most olyan koalíció van Angliában, ahol az egyik fél ellenzi, a másik támogatja az atomenergiát). Sürgető igény fog fellépni az öreg erőművek bezárására is. Ez olyan forgatókönyveket indít be, melyek még tovább tolják fel a gáz és az olaj árát (amit a "bravúros" NATO-akció stabilan 100 dollár fölött tart). AZ OECD-országok villamos energia gondokkal nézhetnek szembe a viszonylag közeli jövőben.
A nukleáris reneszánsz a fejlődő országokban, valamint a törekvő Indiában és Kínában nem tört meg.
Utószó helyett
Most már nem mondhatjuk azt, hogy Csernobil nem ismétlődhet meg (noha szigorú értelemben véve nem ismétlődött meg...). Nem hivatkozhatunk arra, hogy a szovjet személyzet nem állt a helyzet magaslatán. Láthatjuk, hogy az emberi technológia bizonyos helyzetekben túl törékeny, és a 3. legnagyobb gazdaság valamint a csúcstechnológia hazája nem tudja kezelni a problémát (amit persze most nem emberi mulasztás okozott - vagyis csak részben). Minden 10-100 ezer üzemévre kellene jutni ekkora balesetnek, mégis gyakoribb. Itt valami hiba van... Mint ahogy a Titanic sem volt elsüllyeszthetetlen.
Forrás: http://ffek.hu/blog/hetesi_zsolt/ellenalni_elkerulhetetlennek_atomenergia_kapcsan