Azt kívánd másoknak,amit magadnak is kívánnál...

Légy óvatos, mit mondasz!

Egy csapat béka elégedetten ugrándozott az erdőn keresztül, békaügyeiket intézték, amikor ketten közülük egy mély gödörbe zuhantak. Az összes többi béka a gödör széle köré gyűlt, hogy lássák, mit tehetnének a társaikért. Amikor felmérték, milyen mély a gödör, a csoport elrettent tagjai egyetértettek abban, hogy reménytelen volna kijutni onnan, és ezért azt javasolták, hogy készüljenek fel arra, hogy sorsuk megpecsételődött, és a halál vár rájuk.
Mivel vonakodva fogadták el sorsuk ilyetén alakulását, a fogságba esett békák minden erejüket összegyűjtve ugrálni kezdtek. Néhány béka lekiáltott hozzájuk, mondván hogy ez reménytelen, és okoskodtak, hogy nem kerültek volna ilyen helyzetbe, ha óvatosabbak lettek volna, betartották volna a békákra vonatkozó szabályokat, és felelősségteljesebben viselkedtek volna. Más békák továbbra is azon sopánkodtak, hogy takarékoskodjanak az erejükkel és adják fel, mivel már úgyis a halálra vannak ítélve. A két béka úgy ugrált, ahogyan csak tudott, míg több órás kétségbeesett erőfeszítésük nagyon kifárasztotta őket.

Végül az egyik béka hallgatott a társaira, és kedveszegetten beletörődött a sorsába, lefeküdt a gödör aljába, és a tehetetlenül jajveszékelő társai szeme láttára kilehelte a lelkét. A másik béka tovább ugrált maradék erejét is latba vetve, annak ellenére, hogy teste már sajgott, és teljesen kimerült. A társai újból rázendítettek, és kérték, hogy fogadja el a sorsát, adja fel a fájdalmas próbálkozást és haljon meg. A kimerült béka azonban csak hevesen ugrált és ugrált – és csodák csodájára végül olyan magasra jutott, hogy ki tudott ugrani a gödörből.

A többi béka lenyűgözve ünnepelte őt, aki csodával határos módon kiszabadult, köré gyűltek, és faggatni kezdték: „Miért folytattad az ugrándozást, annak ellenére, hogy mondtuk neked, hogy lehetetlen?” A szájukról leolvasva, mit mondtak, a meglepett béka elmagyarázta nekik, hogy süket. Látta, ahogyan gesztikulálnak meg kiabálnak, és azt hitte, hogy próbálnak lelket önteni belé. Mivel úgy vélte, hogy biztatják, ez arra ösztökélte őt, hogy még jobban próbálkozzon, és mindenek ellenére sikerüljön neki.

Ennek az egyszerű történetnek nagyon erőteljes a tanulsága. A szólások könyvében az áll: „A nyelvnek hatalma van az élet és a halál fölött.” Pusztító erejű szavaid mély sebeket ejthetnek; fegyverként szolgálhatnak, hogy elfojtsd valakiben a vágyat arra, hogy folytassa a próbálkozást; egy gondatlanul megválasztott szó megsemmisíthet valakit mások szemében, elpusztíthatja a befolyását, és tartós hatással lehet arra, hogy mások hogyan viszonyulnak hozzá. Bátorító szavaid felemelhetnek valakit, és segíthetnek átvészelni egy napot.

Légy óvatos, mit mondasz. Hatalmas ereje van szavaknak. Ha szavaid kedvesek, dicsérőek és bátorítóak, oszd meg őket máris másokkal is. Hallgass a lelkedre, és felelj nekik. Valaki, valahol a szavaidra vár…

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése