Dr. Lawrence Dunegan amerikai orvos 1969. március 20-án részt vett egy gyermekorvosok számára tartott szakmai konferencián Pittsburgh-ben, ahol az egyik előadó Dr. Richard Day egyetemi tanár volt. Dr. Day mintegy 80 főnyi orvosokból álló hallgatóságának rendkívüli témájú előadást tartott. Beszéde előtt felkérte hallgatóit, hogy se jegyzeteket, se magnófelvételeket ne készítsenek és vegyék bizalmas jellegű belső tájékoztatásnak mondanivalóját. Dr. Dunegan egyike volt a hallgatóknak és 1988-ban Randy Engel kérésére emlékezetből felidézte, és szalagra rögzítette, amit 1969-ben hallott. Dr. Day nem annyira a múlttal foglalkozott, sokkal inkább a jövőt vázolta fel. Előadásának célja az volt, hogy felkészítse az orvosokat a várható változásokra, és ily módon megkönnyítse alkalmazkodásukat az új helyzethez. Meg volt róla győződve, hogy információival segíti orvoskollégáit. Dr. Day állandóan hangsúlyozta, hogy az embereknek hozzá kell szokniuk a folyamatos változáshoz, mert semmi nem marad a jelenlegi állapotában. Gyakran ismételte: "az emberek annyira bíznak egymásban, hogy fel sem teszik a legfontosabb kérdéseket." Többször is elmondta: "Mindennek két célja van. Egyik az állítólagos cél, amely elfogadhatóvá teszi a változást az emberek számára és van egy másik, az igazi cél, amely valójában az új rendszer létrehozását segíti elő." Hozzáfűzte azt is, hogy "nincs más lehetőség az emberiség számára."
A népszaporulat ellenőrzése
Dr. Day ebben az időben aktívan részt vett a népességszaporulat ellenőrzésére törekvő csoportok tevékenységében. Elmondotta, hogy a lakosság létszáma túlságosan gyorsan nő, éppen ezért a Föld lakóinak a számát korlátozni kell, mert különben nem marad elég élettér az emberiség számára. Nemcsak az élelmiszer ellátás biztosításához fog hiányozni az elegendő termőföld, de a hulladékok is oly mértékben szennyezik a Földet, hogy lakhatatlanná válik.
Az embereknek nem engedik majd meg, hogy csupán azért legyenek utódaik, mert akarják, vagy azért mert könnyelműek voltak. Ahhoz nyújtanak segítséget, hogy a házaspároknak egy gyerekük legyen, és csak a kiemelkedő teljesítményt nyújtó kiválasztottaknak lehet három. Az átlagembereknek a két gyermeket engedélyezik. Ez a születésszabályozási mérce abból adódik, hogy a nulla népességnövekedéshez 2,1 gyerek szükséges családonként. Ez azt is jelenti, hogy csak minden tizedik házaspárnak lehet három gyereke. Világossá vált, hogy a népesség-ellenőrzés nem egyszerűen születésszabályozást jelent. Valójában a világ lakosságának a korlátozásáról van szó.
A szexuális kapcsolat átértékelése
A cél olyan szexuális magatartás kialakítása, amely nincs kapcsolatban a fogamzással, továbbá olyan gyermeknemzési gyakorlat elterjesztése, amely nincs kapcsolatban a szexszel. Dr. Day szerint el kell választani a szexualitást szaporodástól. Mivel a szex örömet okoz és túl erős rá a késztetés, ezért nem várható, hogy az emberek lemondjanak róla. Bizonyos, az élelmiszerbe és a vízbe elhelyezett hatóanyagokkal lehet csökkenteni a nemi vágyat, de ez nem praktikus. Ezért a háttérhatalom stratégái azt a megoldást választották, hogy csökkentés helyett inkább növeljék a szexuális aktivitást, de oly módon, hogy az ne eredményezzen fogamzást.
Ezért az első szempont, amit megvizsgáltak, az a terhesség-megelőzés. Ezt erőteljesen népszerűsítik majd. Tudatilag annyira összekapcsolják a védekezést és a szexuális tevékenységet, hogy az emberek szinte ösztönösen alkalmazni fogják a fogamzásgátló eszközöket, amikor szexuális kapcsolatra készülnek. Ezért gondoskodnak arról, hogy a különböző terhesség megelőző eszközök és módszerek ismertek és könnyen elérhetőek legyenek. Az ilyen eszközöket minden patikában és kozmetikai üzletben jól látható helyre teszik ki, együtt a cigarettával és a rágógumival. Ez a fajta nyíltság azt sugalmazza majd fiataloknak és felnőtteknek egyaránt, hogy az ilyen védekező eszközök az élet természetes tartozékai. Ezt kiegészítik azzal, hogy az iskolákban könnyen elérhetőek lesznek az úgynevezett szexuális nevelés keretében.
Szexuális nevelés, mint a világkormányzat eszköze
A szexuális nevelés célja hozzászoktatni a fiatalokat ahhoz, hogy a nemi élet és a fogamzásgátlás összetartozik. Ezt tudatukba kell vésni, mielőtt megkezdik az aktív szexuális életet. Dr. Day előadása és Dr. Dunegan visszaemlékezése között eltelt 19 évben az Egyesült Államok számos iskolájában "iskolai klinikákat" hoztak létre, amelyek elsősorban terhesség megelőzéssel, születésszabályozással és a népszaporulat kontrolljával foglalkoztak. Az egyik cél az volt, hogy a szexualitás és a fogamzás elleni védekezés össze legyen kapcsolva, és az iskolai megerősítés nyomán a házasságban is folytatódjék. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermeknemzés felelősségétől megszabadított szexuális kapcsolat csökkentse magának a házasságnak is a jelentőségét. Ilyen kapcsolatot könnyedén lehet házasságon kívül is folytatni. Nyilvánvaló, hogy továbbra is lesznek olyanok, akik előnyben részesítik a házastársi kapcsolatot, de a többség ezt már nem fogja a rendszeres nemi élet előfeltételének tekinteni.
Dr. Day természetesen az abortuszra is kitért és hangsúlyozta, hogy az nem minősül többé bűncselekménynek, hanem elfogadott és normális jelenség lesz. Az abortuszt közpénzből fogják finanszírozni azok számára, akiknek ehhez nincs pénzük. A védekező eszközöket szintén közköltségen biztosítják, hogy anyagi okokból senkinek se kelljen lemondania róluk. Ha az iskolai szexuális felvilágosító programok korai terhességhez vezetnek, az se okoz problémát. Azok a szülők, akik erkölcsi vagy vallási alapon ellenzik az abortuszt, ilyen esetben - szükségmegoldásként - elfogadják, mert nem akarják, hogy gyermeklányuk terhes maradjon. Ez lehetővé teszi az abortusszal szembeni társadalmi ellenállás megtörését.
A homoszexualitás bátorítása
A háttérhatalom hosszú távú társadalom-átalakító programját beavatottként ismerő Dr. Day közölte: támogatni fogják a homoszexualitást, és az embereknek meg lesz engedve, hogy azonos neműekkel létesítsenek nemi kapcsolatot. Nem kell többé az ilyen fajta hajlamot elrejteni. Az idősebb embereket is bátorítani fogják, hogy aktív szexuális életet éljenek még idős korban is. Mindenkinek meg fogják engedni, hogy tetszése szerint élvezhesse a nemi életet. Semmi nem lesz tiltva.
Dr. Day ezzel kapcsolatban külön kitért az öltözködésre. Ennek sokkal izgatóbbá és provokatívabbá kell válnia. 1969-ben már meghódította a nyugati világot a miniszoknya és a harisnyanadrág. Dr. Day a következőket mondta: "Nem csak az teszi az öltözködést szexuálisan csábítóvá, ha az eddig szokásosnál jóval nagyobb testrész válik láthatóvá. Más, kifinomult fogások is izgatóak lehetnek." Itt számításba jöhet a ruha kivágása, anyaga, átláthatósága, elhelyezkedése, stb.
Azóta természetesen már meghódította a világot a farmer, amely szorosan testhezálló változatban megfelelően irányítja a szemet bizonyos anatómiai részekre. Ugyancsak elkövetkezett az "égesd el a melltartódat" divatja is.
A megtermékenyüléssel kapcsolatos technológiákat is kifejlesztik. Mivel a szexualitás el lesz különítve a szaporodástól, ezért bátorítva lesz nemcsak az, hogy az utódok nemzése nélkül lehessen nemi életet élni, hanem az is, hogy normális szexuális élet nélkül lehessen utódokhoz jutni. Ezt laboratóriumokban a legkülönfélébb technikák alkalmazásával érik el.
A családok létszámát korlátozzák. E célból megkönnyítik a válást. Általánossá teszik, hogy az emberek többsége élete során többször is házasodjék. Sokan lesznek olyanok, akik egyáltalán nem lépnek házastársi kapcsolatra. Az úgynevezett "single", vagyis egyedülálló emberek hotelekben fognak lakni, és kollektívan együtt élni. Ez olyannyira megszokottá válik, hogy ezzel kapcsolatban már nem tesznek fel kérdéseket az emberek.
Lényegesen több nő fog az otthonától távol munkát vállalni. Úgy alakítják a munkakörülményeket, hogy sok férfinak a lakóhelyétől távol lévő városokban kelljen dolgoznia. Ez megnehezíti majd a családok együtt maradását. A házassági kapcsolatok kevésbé lesznek stabilak és csökken majd az emberek hajlandósága arra, hogy gyermekeket akarjanak. Ennek eredményeként kisebbek lesznek a családok. Arra is törekedni fognak, hogy miközben az egyik házastársnak távol kell lennie, sokat kell utaznia, addig a másik az otthonához legyen kötve munkája által. Ez elősegíti a kívánt hatást, vagyis a házastársi kapcsolat elgyöngülését.
Eutanázia és a könyörületi halálba-segítés
Mindenkinek csak addig lesz joga élni, amíg hasznos az élete. Az öregember már terhet jelent. Ezért arra kell nevelni az időseket, hogy fogadják el a halált. Megfelelő időpontban korlátozzák az emberi életet. Amikor már valaki nem munkaképes, és nem járul hozzá a társadalom fenntartásához, akkor félre kell állnia, és át kell adnia a helyét a következő nemzedéknek.
A feleslegessé vált öregektől úgyis meg lehet válni, ha bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat nem vehetnek igénybe. E célból szükséges az egészségügyi ellátás költségeinek a nagyarányú megemelése. Az orvosi szolgáltatásokat munkaviszonyhoz kell kapcsolni, és jelenősen meg kell drágítani, hogy bizonyos kor után az emberek ne engedhessék meg maguknak, kivéve, ha jómódúak, vagy kifejezetten gazdagok. El kell ültetni a fiatalok fejében, hogy az öreg emberek eltartása méltánytalan teher rájuk nézve. Így el lehet fogadtatni velük szüleik humánus és méltóságteljes halálba-segítését. Például el lehet terjeszteni az ünnepélyes "búcsú parti" megrendezését. Ünnepelni lehet az idős anyukát és apukát, akik nagyszerű munkát végeztek, s akik a parti végén engedelmesen beveszik az altatópirulát és távoznak az élők sorából.
Ellenőrzés alá kell venni az egészségügyet és a gyógyszerellátást
Dr. Day a leghatározottabban állította, hogy az amerikai törvényhozás - a washingtoni Kongresszus - nem fogja bevezetni az általános egészségügyi biztosítást. Erre nincs szükség, mert vannak jobb módszerek az egészségügy kézbentartására. Fokozatosan valamennyi egészségügyi ellátás szoros ellenőrzés alá kerül. Ha valaki nem dolgozik, vagy nem képes munkát vállalni, akkor nem juthat hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Eljárt a felett az idő, hogy a kórházak ingyen ellátásban részesítsenek bárkit is. Az egészségügyi költségeket úgy fel kell emelni, hogy az átlagember ne legyen képes kifizetni a biztosító intézetek közreműködése nélkül.
Ha pedig valaki nem képes fizetni a saját egészségügyi ellátásáért, akkor rászorul arra, hogy mások fizessenek helyette. Így lehet kikényszeríteni az emberektől, hogy térdet-fejet hajtva hálásan megköszönjék, mint egy különleges kegyet, ha orvosi ellátásban részesülhetnek. Többé nem lesz lehetséges, hogy valaki a maga anyagi lehetőségeire támaszkodva önállóan dönthessen saját egészségügyi ellátásáról. A magas kórházi és egyéb egészségügyi számlákat csak a biztosítók lesznek képesek kifizetni. Ily módon minden egyes ember kényszerítve lesz, hogy egész életén keresztül fizessen a biztosítóknak.
Dr. Day azt is elmondotta, hogy megszigorítják a kórházakba való bejutást. Aki belép, annak igazolnia kell személyazonosságát. Azért, hogy ezeket a megszigorító intézkedéseket bevezessék, bizonyos lopásokat még bátorítani is fognak, mert ezzel igazolni lehet a szigorú ellenőrzés bevezetését. Ily módon is hozzá lehet szoktatni az embereket ahhoz, hogy mindenhová magukkal vigyék személyazonosságuk igazolására a megfelelő dokumentumokat.
Megváltozik az orvosok szerepe is. Többé nem egyéni professzionális vállalkozók lesznek, hanem magasan képzett, bérből és fizetésből élő alkalmazottak. Diplomás szakmunkások. Az orvosi tevékenység részévé kell tenni, hogy adott esetben a halálba-segítő injekciót is beadják. Az orvost, mint független, nagytekintélyű személyt ki kell iktatni. Dr. Day szerint az orvosok túl sokat keresnek, ezért rá kell szorítani őket, hogy ugyanúgy reklámozzák szolgáltatásaikat, ahogy más termékeket és szolgáltatásokat is reklámoznak. A magánpraxis fokozatosan el fog tűnni. Helyüket a csoportpraxis, továbbá az egészségügyi korporációk foglalják el.
Ismeretlen betegségek lépnek fel
Dr. Day szerint olyan új betegségek jelennek meg, amelyeket korábban nem ismertek. Igen nehéz lesz ezeket diagnosztizálni, és még nehezebb kezelni, legalábbis egy bizonyos ideig. Itt Dr. Dunegan az AIDS-t említi, de mi a magunk részéről hozzátehetjük az ebolát, és ki tudja, esetleg azt a vírust is (Severe Acute Respiratory Syndrome, azaz SARS), amely a közelmúltban járványosan terjedt elsősorban Kínában, Tajvanon, Kanadában és oly sok áldozatot szedett.
Dr. Day azt is kijelentette, hogy "mindenféle rákbetegséget gyógyítani tudunk. Az erre vonatkozó tudományos ismeretanyag a Rockefeller Intézetnél van elzárva, és ha valaha döntés születik erről, akkor nyilvánosságra fogják hozni. De vegyék csak figyelembe, ha az emberek nem halnak meg többé rákban, akkor milyen gyors ütemben válik a Föld túlnépesedetté. Az ember éppen úgy meghalhat rákban, mint bármi másban." Ebből a megfontolásból a rák kezelését elsősorban olyan irányban fejlesztik, hogy csökkentsék a betegek szenvedéseit. Az a kommentár is elhangzott, hogy esetleg a rák gyógyítására vonatkozó dokumentációt mégis csak nyilvánosságra kell hozni, mert előfordulhat, hogy független kutatók is hozzájutnak ezekhez az ismeretekhez. (Mindenesetre napjaink valósága Magyarországon is az, hogy egyelőre csak korlátozottan lehet eredményesen gyógyítani különböző rákbetegségeket.)
Mesterségesen előidézett szívinfarktus
Dr. Day elmondta orvos hallgatóságának, hogy ma már megoldható a szívinfarktus mesterséges kiváltása, amely minden fontos orvosi tünet szempontjából hűségesen szimulálja a valódi szívinfarktust. Ezt álcázott - halálos kimenetelű - merényletek végrehajtására is fel lehet használni. Csak a rendkívül képzett patológus szakorvosok, akik pontosan tudják, hogy a halál okát kereső boncolás során mit kell megnézniük, képesek arra, hogy megkülönböztessék a valódi szívinfarktust a mesterségesen előidézett szívelégtelenségtől.
Dr. Day ezután rátért a táplálkozás, az egészséges életmód és a megfelelő testmozgás összefüggéseire. Részletesen ecsetelte, hogy mit kellene enniük az embereknek, és hogyan kellene megtartaniuk megfelelő testgyakorlással fizikai erőnlétüket. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az iparilag gyártott élelmiszerek nem felelnek meg az egészséges táplálkozás követelményeinek, mert a túlságosan sós és zsíros ételek magas vérnyomáshoz és korai szívbetegségekhez vezetnek. Azok az emberek, akik azonban nem elég képzettek ahhoz, hogy ezt megértsék, vagy túlságosan lusták ahhoz, hogy megfelelő testgyakorlást végezzenek, fokozottan kiteszik magukat ezeknek a kockázatoknak. A megfelelő táplálkozási ismeretek rendelkezésre fognak állni, de a korlátolt emberek ezt nem veszik figyelembe, és ezért tulajdonképpen helyes, ha rövidebb ideig élnek.
Tervszerűen növelni kívánják az ipari jellegű étkeztetéssel foglalkozó üzlethálózatokat. A Hamburger, a McDonalds, a Kentucky Fried Chicken és ehhez hasonló üzlethálózatok lehetővé teszik, hogy egyre több ember a saját otthonán kívül étkezzen, és ez csökkenti az étkezés szempontjából a családi együttlét fontosságát. Az emberek egyre kevésbé függnek saját otthoni konyhájuktól. A fogyasztott élelem többsége félkész, vagy teljesen kész árú lesz, amit a legkülönfélébb modern technikai eszközökkel, mint például a mikrohullámú készülékekkel, gyorsan el lehet készíteni. Aki azonban rászokik az ilyen előre elkészített konfekció étkekre, annak még inkább mozognia kell, mert ezek az ételek ("junk food") egyben egészségtelenek is. Mindazok, akik elég kényelmesek ahhoz, hogy ilyen ipari készítményeket fogyasszanak és ahhoz is lusták, hogy megfelelően mozogjanak, nem érdemlik meg, hogy hosszabb ideig éljenek.
Ami a testgyakorlást illeti sokan fognak futni, kocogni. Ehhez nincs szükség különösebb sportfelszerelésre és képességre. De megfelelő reklámmal és divatba-hozással rá lehet őket kényszeríteni szinte észrevétlenül, hogy milyen ruhában és cipőben tegyék ezt. Ezzel is lehet növelni a keresletet és fokozni az üzleti forgalmat.
A pubertás felgyorsítása
Szükség van a nemi érés felgyorsítására, és ehhez az egyik leghatékonyabb eszköz a nevelés. Az egyén fejlődését és az egész emberi faj átalakítását is fel kell gyorsítani. Ezzel kapcsolatban az előadó kitért a vallások szerepére, amelyeket noha meggyőződéses ateista volt, hasznosnak minősített. Sok embernek van szüksége vallásra, a hittel járó misztériumokra és rituálékra. Ezért a vallást megtarthatják. De a mai vallásokat alapvetően meg kell változtatni, mert nem egyeztethetőek össze a bekövetkező nagyarányú változásokkal. Bizonyos régi vallásoknak el kell tűnniük. Különösen a kereszténységnek kell átalakulnia. Ha sikerül a kereszténység legerősebb egyházát, a római katolikust megtörni, akkor a kereszténység többi része már könnyen átalakítható. Olyan új vallásra van szükség, amelyet a világ valamennyi részén el lehet fogadtatni az emberekkel. Éppen ezért az új vallás meg fog őrizni bizonyos tanításokat, szokásokat a régiekből, hogy könnyebben elfogadják az emberek, és otthonosabban érezzék magukat az új vallás keretei között. Sok olyan ember is van, akinek nem lesz szükséges vallásra, így ez a változás őket nem érinti.
Az ilyen szinkretikus és eklektikus világvallás létrehozásához a bibliát is meg kell változtatni. Óvatos technikával át kell írni, hogy megfeleljen ezen új eklektikus világvallás igényeinek. Bizonyos kulcsszavakat ki kell cserélni, amelyeknek az árnyalati értelme már más. Az új szó rokon-értelmű a régivel és ezért eleinte nem okoz nagy ellenállást. Az idő múlásával azonban az eredeti szó valódi jelentése elhalványul, és az új szó csak kis árnyalattal eltérő jelentése pedig hangsúlyozásra kerül. Így fokozatosan megváltoztatható a bibliai szövegek értelme. Az elgondolás tehát az, hogy nincs szükség a biblia teljes átírására, csupán bizonyos kulcsszavakat kell másokra kicserélni. És mivel minden szónak számos értelmi árnyalata van, ezért az új szavak segítségével a bibliai szövegek egészének az értelmét úgy lehet átalakítani, hogy az elfogadható legyen az új eklektikus világvallás számára. A legtöbb ember nem is fogja észlelni ezt a változtatást. Ekkor Dr. Day megismételte azt a mondatot, amely előadása során többször is elhangzott: "The few who do notice the difference, won't be enough to matter. - Az a néhány, aki észreveszi a különbséget, kevés lesz ahhoz, hogy számítson."
Az előadó ezután utalt rá: hallgatói közül néhányan valószínűleg azt gondolják, hogy az egyházak ellent fognak állni ennek a törekvésnek. Valójában azonban az egyházak segíteni fognak minket - mondotta Dr. Day. Dr. Dunegan két évtized múltán visszaemlékezve megerősíti, hogy e változások bekövetkezését valóban elősegítették sokan a különböző egyházakban.
A nevelés, mint a manipuláció eszköze
Megfelelő technikákkal változtatni kell a klasszikus irodalmi alkotásokon. Példaként Mark Twain műveire utalt. Az alkalmi olvasó, amikor először kézbe veszi ezeket a klasszikus alkotásokat, nem fogja gyanítani, hogy azokban bizonyos változtatásokat hajtottak végre. Felkészült tudósnak kell lennie annak, aki szóról-szóra végig akar menni a klasszikus szövegeken, hogy ezeket a finom változtatásokat észrevegye. A változtatások célja az lesz, hogy az olvasókban - elsősorban a fiatalokban - természetessé tegye az új világrend másfajta kultúrájának az elfogadását. A gyermekeknek és fiataloknak a korábbinál lényegesen több időt kell az iskolában eltölteniük, de a legtöbb iskolában semmit se fognak tanulni. Ha mégis elsajátítanak bizonyos ismereteket, az meg se fogja közelíteni azt a mennyiséget, amit korábban kellett tanulniuk a diákoknak. Természetesen lesznek jobb környékeken minőségi iskolák a gazdagabbaknak, és ezekben valóban tanulniuk kell a diákoknak. Sőt e jobb iskolákban még fel is kell gyorsítani a tanulási folyamatot és az átalakulást.
E felgyorsítás eredményeként az ilyen elit nevelésben részesülő gyermekek agya fejlettebb lesz, és több ismeret rövidebb idő alatti elsajátítására lesznek képesek már fiatalabb korban is, mint korábban. A hosszú-távú nevelési program része az iskolaidőszak egész évre történő kiterjesztése, illetve egész napra való meghosszabbítása. E szerint nyár folyamán is lesznek szemeszterek, és a hosszú nyári szünidő a múlté lesz. A felnövekvő nemzedékek számára hosszabb időre lesz szükség ahhoz, hogy iskoláikat befejezhessék. Ami eredetileg az első fokozatú egyetemi képzéshez tartozott (bachelor degree) az a jövőben már csak újabb egyetemi fokozatok (master degree, illetve ph.D) megszerzése után lesz lehetséges. Ebből az következik, hogy az elnyújtott iskolázási időszak jelentős része csak üresjárat lesz. A kevés minőségi iskola azonban rendkívül igényessé válik.
A diákoknak már fiatalabb korban dönteniük kell arról, hogy mit akarnak tanulni, és milyen pályát választanak, ha képzésüket be akarják fejezni. Egyre nehezebbé válik egyik területről egy másikra átváltani. A tanulmányokat szűk területre specializálják, vagyis mélyebb tudást adnak, de korlátozottabb területen. Ez azt jelenti, hogy mindenki csak a saját területén jut hozzá a megfelelő kutatási anyaghoz és eszközökhöz. A saját területén túlmenően már csak engedéllyel teheti ugyanezt.
(E sorok írója itt arra utal, hogy szűklátókörű, úgynevezett "szakbarbár" értelmiség kinevelése a cél, amelynek nem áll módjában számos más irányú ismeret szintetizálásával a nagyobb összefüggések felismerése. A háttérhatalom ezt a programját a szovjet birodalom felbomlása után a kelet-európai országokban is érvényesíteni kívánja. Ezt támasztja alá az a hír, amelyet Bencsik András a "Demokrata" című hetilap főszerkesztője hozott nyilvánosságra 1997. májusában, és az Interneten is közzétett:
"Február végén zártkörű tanácskozást tartott a budapesti Soros Egyetemen a Világbank. Az előadók elmondták, hogy elképzelésük szerint Magyarországon csak 8 millió lakosnak kellene élni. Ebből 2 millió úgynevezett "narrow minded" szakember legyen, a többi 6 milliónak pedig a hátteret kellene biztosítania. Az előadók úgy vélték, azokat a magyarokat, akik egy bizonyos szellemi szint fölé emelkedtek, ösztönözni kellene a kivándorlásra.")
Az iskola, mint a közösségi élet tengelye
Az iskola és a tanulás egész életén át végig kíséri a jövő emberét. De már gyermekkorban is az iskola ellenőrizni fogja a tanulók teljes életét. Csökkenteni kell a fiatalok spontán öntevékenységét és a sportolástól kezdve a szabadidő eltöltésének minden egyéb fajtájáig az iskolai szervezésnek és ellenőrzésnek kell meghatározó szerepet játszania. A minőségi oktatást végző iskolákban egyre nő a diákokra nehezedő nyomás, amellyel csak a legtehetségesebbek, a legállóképesebbek tudnak megküzdeni. Aki nem képes elviselni a nagy terhelést, az kihullik.
Az így kirostálódott diákok szervezett pszichológiai segítségnyújtásra szorulnak. Akik azonban segítségnyújtással sem képesek versenyben maradni, a perifériára szorulnak, és az "expendable"-nek, azaz feláldozhatónak, eldobhatónak minősítettek közé kerülnek. A tanulás élethossziglanná válik, és a felnőtteknek is folyamatosan tovább kell képezniük magukat. A rendszer gondoskodni fog újabb és újabb információkról a felnőttek számára, amivel lépést kell tartaniuk. Aki ezt az ütemet nem képes tartani, az már túlságosan öreg. Ez az egyik módja tudatni bizonyos korosztályokkal, hogy eljött az idejük a távozásra és itt az ideje, hogy bevegyék a "demise pill"-t, az elmúlást, a "méltóságteljes távozást" elősegítő tablettát.
Az új világrend stratégiájának az is a része, hogy bizonyos könyveknek észrevétlenül el kell tűnniük a közkönyvtárakból és a könyvüzletekből. Erre azért van szükség, mert bizonyos könyvek olyan ismereteket tartalmaznak, amelyek miatt nem kívánatosak. Az egyik eltüntetési módszer az lesz, hogy erre kiképzett szervezett csoportok az egyetemi könyvtárakból és egyéb közkönyvtárakból egyszerűen kivesznek bizonyos könyveket. Mindezt persze titokban, a nyilvánosság megkerülésével teszik. Közvetett módszerekkel egyrészt le kell szoktatni az embereket az olvasásról, másrészt nem mindenkinek lesz megengedve, hogy bizonyos könyvekhez hozzájusson. Egyes könyvek pedig senki számára sem lesznek elérhetőek.
A jogszabályok megváltoztatása
1969-ben, amikor az előadás elhangzott, számos amerikai tagállamban még vasárnap zárva voltak az üzletek és bizonyos tevékenységek be voltak tiltva. Ezek közé tartozott, hogy szerencsejátékot nem lehetett folytatni. A háttérhatalom stratégiája ezzel kapcsolatban úgy hangzott, hogy ezeket a tiltó szabályokat enyhíteni kell, vagy meg kell szűntetni, és növelni kell a különböző szerencsejátékok engedélyezését, a kaszinók működését. Dr. Day jelezte, hogy a kormányzatokat is be kell vonni a szerencsejáték üzletbe. Az elmúlt évtizedekben valóban beindultak országszerte különböző lottó- és szerencsejátékok. Az igazolás úgy hangzott, hogy miért kellene a szerencsejátékból befolyó jövedelmet magánkezekben hagyni, amikor abból az állam is nagy hasznot húzhatna. És különben is az embereknek meg kell engedni, hogy szerencsejátékot űzhessenek. Ezt normális polgári tevékenységnek kell elismerni, nem pedig valamiféle illegális cselekménynek.
Dr. Day szólt arról is, hogy meg kell változtatni a csődre vonatkozó különböző jogszabályokat. Ugyancsak szólt a tröszt-ellenes szabályok átértelmezéséről, illetve megváltoztatásáról. Arra hivatkozott, hogy szükség van a verseny fokozására, de azt nem a monopólium-ellenes szabályok megtartásával, hanem másféle ellenőrzés alatt tartott körülmények között kell folytatni. Vagyis nem a valódi szabadversenyre van szükség. Úgy tűnik, hogy a gazdasági életben is olyan fajta verseny maradhat csak meg, mint amilyet egy zárt klub tagjai egymás között folytatnak. De a klubon kívül senki számára nem megengedett a rivalizálás.
A kábítószer fogyasztás bátorítása
A kábítószerek használata is könnyebbé válik és fokozódik. Ugyancsak bátorítják az alkoholfogyasztást. Egyidejűleg a kábítószer-ellenes intézkedéseket is megszigorítják. A kábítószer fogyasztás bátorítása és az ellene való harc fokozása csak látszólag jelent ellentmondást. Az egyik magyarázat, hogy a kábítószerek könnyebb elérhetősége lehetővé teszi, hogy azok a gyenge emberek, akik a drogok rabjai lesznek, kirostálódjanak. Hiszen a Föld is, mielőtt túlnépesedetté vált, keresztül ment azon a korszakon, ahol a dzsungel törvénye érvényesült, és csak a legéletképesebbek bírták a versenyt. Ekkor az embernek még az időjárás viszontagságai, a vadállatok és a betegségek ellen kellett védekeznie. Csak a legrátermettebbek élték ezt túl. Most, hogy a világ civilizálódott, ma már az alkalmatlan egyének is életben maradhatnak azoknak a költségén, akik őket eltartják. A kábítószer függőség bizonyos értelemben helyreállítja a dzsungel törvényét, mert segít a legalkalmasabbakat kiválasztani. Dr. Day szerint a kábítószer kereskedelem és fogyasztás fokozott üldözése pedig folyamatosan ráirányítja a közvélemény figyelmét erre a problémára. Ez egyben csökkenti az amerikaiak önelégültségét, miszerint az Egyesült Államok biztonságos és kellemes hely.
E sorok írója azzal kívánja ezt a magyarázatot kiegészíteni, hogy a pénzgazdasági rendszerben minden pénz - a kábítószer termelésből, kereskedelemből és fogyasztásból származó pénz is - a nemzetközi pénzügyi közösség bankjaihoz vándorol. A kábítószer iparág egyik feltétele, hogy a termelésen túlmenően legyen sokmilliós fogyasztói réteg, amely kábítószerfüggőként biztos keresletet jelent. Mivel a kábítószer olcsón előállítható értéktelen anyag, ezért nagy üzleti hasznot csak akkor lehet rajta elérni, ha az államok milliárdos ráfordítással keményen üldözik. E miatt az üldözés miatt az önmagában értéktelen kábítószer piaci értéke a sokszorosára növekszik és ekkor már nagy hasznot lehet a forgalmazásából bezsebelni. Ez a pénz pedig nem a kábítószer kereskedők szalmazsákjába kerül, hanem többszöri átmosással a nemzetközi pénzügyi közösség pénzintézeteibe. Az üldözés másik célja a kábítószerpiacra befurakodott kívülállók eltávolítása,
Magyarországon az teszi aktuálissá ezt a kérdést, hogy az enyhébb kábítószerek, így a marihuána használatát bizonyos körök meg kívánják könnyíteni. Ez azért veszélyes törekvés, mert ahol ezt a gyakorlatban is kipróbálták, például Hollandiában és Svájcban, ott bebizonyosodott, hogy az enyhébb kábítószerek fokozatosan az erősebb kábítószerek fogyasztásához vezetnek és végül is a kemény drogok terjedését segítik elő. Nagyon félrevezető az az érvelés, hogy engedtessék meg egy embernek, hogy önmagát beteggé tegye, vagy károsítsa. Számos olyan cselekményt tiltanak és büntetnek a magyar jogszabályok, amelyek elsősorban azt az illetőt veszélyeztetik, aki az elkövető. Így például, ha valaki motorkerékpározik, és nem használja a kötelezően előírt bukósisakot, akkor kemény büntetésben részesül, holott itt sem arról van szó, hogy másnak árt, hanem arról, hogy a saját maga érdekei ellen cselekszik. Azok, akik Magyarországon könnyíteni óhajtanak az úgynevezett könnyű drogok fogyasztásán, valójában üzleti érdekeket szolgálnak, csak ezt nem hajlandók nyíltan elismerni.
Ami a kábítószerekre érvényes, az érvényes az alkoholfogyasztásra is. A háttérhatalom stratégái egyszerre kívánják támogatni és korlátozni. Általában a gyengébb jelleműek, a sebezhetőbbek lesznek alkoholfüggők. Az ilyen személyek veszélyessé válnak a közlekedés számára és közülük igen sok elveszítheti autóvezetői jogosítványát. Ez kifejezetten kívánatos fejlemény, mivel a háttérhatalom amúgy is korlátozni kívánja hosszú távon az emberek mozgásszabadságát. Dr. Day erről azt mondotta, hogy az Egyesült Államokban sem kell mindenki számára biztosítani a teljesen szabad utazási lehetőségeket. Nincs szükség arra, hogy az emberek annyit utazzanak. Ez valójában előjog, ami csak meghatározott rétegeknek jár. A kábítószer és az alkoholfüggőség elősegítése segíti a gyengébbek és alkalmatlanabbak kiválasztódását. Ugyanezt a célt szolgálja az alkoholisták és a kábítószer élvezők gyógykezelése. Ha az illető olyan karakter, hogy ilyen segítséggel megszabadulhat ettől a függőségtől, akkor alkalmas a túlélésre. Ha még ilyen segítséggel sem képes rá, akkor nem jelent veszteséget a társadalom számára.
Több börtönre van szükség. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a meglévőkhöz újabbakat kell építeni, hanem azt is, hogy a kórházakat bizonyos körülmények között kényszertartózkodási helyként, azaz szabadságvesztési intézményként működtetik majd. Ezért úgy kell megépíteni a kórházakat, hogy erre a célra is alkalmasak legyenek.
Állandó változás
Az embereket folyamatosan sokkolják az állandó változásokkal. Az utcák útvonalát megváltoztatják, átnevezik, a korábban ismert környékek idegenné válnak. Ez elősegíti, hogy az idősebb emberek közérzete megromoljék, és úgy érezzék: elérkezett az idő a távozásukra. Lehetővé kell tenni, hogy üresen álljanak épületek, és fokozatosan tönkremenjenek. Ugyanilyen sorsra kell jutniuk bizonyos városrészeknek. A cél városi dzsungel létrehozása, amely depressziót okoz. Dr. Day arról is szólt, hogy bizonyos épületeket és hidakat úgy kell megépíteni, hogy azok egy idő múlva összeomoljanak. Egyre több baleset lesz nemcsak a közutakon, de a légi közlekedésben is. Mindez hozzájárul a bizonytalanság érzéséhez, ahhoz, hogy semmire sem lehet szilárdan támaszkodni. Dr. Dunegan, a visszaemlékező, evvel kapcsolatban megjegyzi: tényleg leszakadt a lakóhelye közelében több új híd az elmúlt két évtizedben. Megemlíti azt is, hogy az egyik, környékükön lévő bevásárló központ épülete egész idő alatt vibrált, miközben sok vásárló tartózkodott benne. Amikor építészeket és mérnököket kérdezett erről, azzal nyugtatták meg, hogy valójában jó, ha ily módon rezeg egy épület, mert azt jelenti, hogy rugalmas és nem merev.
Dr. Day szerint azonban a városok egyes részeit nagyon is jó állapotban maradnak, nem engedik, hogy piszkos-romos nyomornegyedekké váljanak. Azok, akik e rendezett környékeken élhetnek, ezt jobban meg fogják becsülni. Olyasmi lesz számukra, mint amikor valaki a dzsungelból érkezik a civilizációba. Ily módon büszkék lehetnek elért eredményeikre. Ehhez az előadó még azt is hozzátette, hogy a nyomornegyedekben uralkodó bűnözést korlátok között lehet tartani, ezért az nem fog érezhetően átterjedni a jobb környékekre. Ugyanakkor őrző-védő szolgálatokra lesz szükség a jobb környékeken a nagyobb biztonság szavatolására. Ez erősebb rendőrséget jelent. A lakóhelyi biztonsági rendszerek működtetésére egész új iparágat hoznak létre a riasztó berendezésektől a speciális zárakig és biztonsági berendezésekig azért, hogy a társadalom jómódú rétegeinek az élete és vagyona biztonságban legyen. Ez arra utal, hogy a leromlott negyedekből a bűnözés mégis csak behatol a jobb környékekre, de ez is alkalmas az emberek manipulálására. Azt lehet nekik mondani, hogy ha megfelelően alkalmazkodsz, beállsz a sorba, eredményt mutatsz fel, akkor biztonságban élhetsz, mert aki kiszolgálja az új rend irányítóit, az számíthat a nyomorból való kiemelkedésre és a biztonságra.
A kölcsönös függés globális rendszere
A "global interdependence", vagyis a világméretű kölcsönös függőség és egymásrautaltság tervezett stratégiája szerint az egységesített világrendszerben a világ különböző részei meghatározott ipari és kereskedelmi tevékenységre lesznek kijelölve. Az Egyesült Államok megkülönböztetett helyzete fennmarad, de változtatni kell viszonylagos függetlenségén és önerőre támaszkodásán. Dr. Day itt hangsúlyozta, hogy új struktúra létrehozásához először le kell bontani a korábbit. Erre példaként az amerikai ipart említette. Azért kell csökkenteni az Egyesült Államok ipari kapacitását, mert különben mások nem lesznek képesek vele versenyezni. Ez különösen igaz a nehézipar tekintetében, amelyet Amerikában korlátozni kell, miközben ugyanezeket az iparágakat más országokban, például Japánban erőteljesen fejleszteni célszerű.
A hazafiságra már nincs szükség
Dr. Day itt kitért az autógyártásra és hangsúlyozta, hogy Japán az amerikaival hasonló minőségben és mennyiségben fog autókat gyártani. Az amerikai kocsik minőségét csökkentik, így érik el, hogy inkább az importált gépkocsikat vásárolják az emberek. Elég ehhez, ha kisebb hibákat építenek egy Fordba, egy GM gyártmányba, vagy egy Chrysler-ba, és az amerikaiak máris inkább a japán vagy a német kocsikat fogják előnyben részesíteni.
A munkahelyek tömeges elvesztése
Az előadó többször is visszatért rá, mennyire fontos, hogy az emberek ne érezzék gondtalan biztonságban magukat. Az Egyesült Államok továbbra is erős marad a kommunikáció, a csúcstechnológia, az iskolaügy és a mezőgazdaság terén. A nehézipar azonban leépítendő. Erre az egyik elhangzott érv az volt, hogy a "gyárkémény ipar" rengeteg környezeti szennyeződést okoz, és az ipari hulladék is túlságosan sok.
Az ipar leépítése természetesen munkahelyek megszűnésével jár. Emiatt sok amerikait át kell képezni, és új helyre költöztetni. Nagy tömegeknek kell a Sun Belt-re (a napos övezetre) költözniük, ahol gyökértelen jövevényként könnyebb szokásaikat megváltoztatni, mintha szülőföldjükön maradtak volna. Ez többek között az orvosi ellátás átalakítását is megkönnyíti. Ha valaki, például, egy északkeleti ipari városból a déli napos övezetbe költözik, vagy pedig délnyugatra, Kaliforniába, Arizonába, akkor könnyebben hajlandó bármilyen újat elfogadni. Ezek közé tartozik a szigorúan ellenőrzött egészségügyi ellátás, amely egyre kevésbé támaszkodik a családi környezetre. Ami ténylegesen bekövetkezett az az, hogy az Egyesült Államok középnyugati államaiban még fennmaradtak a hagyományos módszerek szinte az élet minden területén. Ha azonban az iparosodottabb térségeket vesszük szemügyre, akkor gyöngülnek, sőt eltűnnek ezek a hagyományok, hiszen igen sok a munkanélküli és a szegény, akik bármit elfogadnak, csakhogy túlélésük biztosítva legyen.
A világpolgárok világsportja
Dr. Day kifejtette, hogy a nehézipar nagy része lebontásra kerül, de egyes részeit a tervek szerint meghagyják. Ez elegendő ahhoz, hogy bizonyos ipari és termelési ismeretek, jártasságok megőrződjenek, és ha felmerül rájuk a szükség, akkor ezekre támaszkodva gyorsan növelni lehessen a szakképzett munkaerő kapacitását. Ez azonban csak egyfajta szükségmegoldás. E stratégia tervezői szerint hosszú távon és világszinten kell szakosodást végrehajtani. A kölcsönös egymásra utaltságnak és függőségnek ebben az új rendszerében a nemzeti önazonosság veszít fontosságából. Minden világtérség rá lesz utalva a másikra, és az élet minden eleme más térségektől is függeni fog. Ez hozza létre azt a helyzetet, hogy az emberek inkább világpolgárok lesznek, nem pedig egy bizonyos ország állampolgárai.
Ilyen elgondolás figyelembe vételével kell megváltoztatni a sport társadalmi szerepét is. Az Egyesült Államokban is úgy kell átalakítani a sportvetélkedőket, hogy csökkenjen bennük a nemzeti jelleg. A labdarúgás, mint a legkozmopolitább világsport fontos szerephez jut az Egyesült Államokban, amely Dr. Day előadása elhangzásának idején, 1969-ben még jelentéktelen sportág volt Amerikában. Az eltelt idő bebizonyította, hogy a háttérhatalom a labdarúgást olyan nemzetközi sportnak tekintette, amellyel gyöngíteni kellett a kifejezetten amerikainak számító baseball fontosságát. A baseball visszaszorítására is programot dolgoztak ki. Ennek egyik változata szerint a játékosokat rosszul fizetnék, és így egyre kevesebben vállalnák ezt a sportágat. Dr. Day azonban elmondotta, hogy egy másik módszerrel, a játékosok javadalmazásának az aránytalan megnövelésével könnyebben tönkre lehet tenni ezt a sportágat. Ha ugyanis a baseball játékosok fizetése nevetségesen magas, ez elégedetlenséghez vezet a többi sportágban, hiszen például az atléták fizetése messze le fog ettől maradni. Mindez olyan feszültségeket gerjeszt, hogy elidegenítheti a baseball rajongókat, és ez nagy veszteségeket okozhat a sportcsapatok tulajdonosainak. Ezt követően a baseball pályákat át lehet alakítani labdarúgó pályákká. Mint tudjuk az események nem pontosan így alakultak, de majdnem így. Ma már a labdarúgás az egyetemeken és a hivatásos sportegyesületekben az egyik legnépszerűbb sportág. Az úgynevezett amerikai futball, a rugby fennmarad, mert rendkívül erőszakos sport és ez által bizonyos lelki és társadalmim feszültségek levezetésére alkalmas.
Ehhez hasonlót terveznek a jéghokival is. A hokit tovább kell nemzetköziesíteni és népszerűsíteni. Egyre több nemzetközi bajnokságot kell szervezni a jéghoki csapatok és természetesen a labdarúgó csapatok számára. Dr. Day előadásából azonban egyértelműen az derült ki, hogy a felfuttatandó sportág, amit a háttérhatalom favorizál, az a labdarúgás. Ennek legfőbb oka az, hogy ez máris egy globalizálódott sportág, mivel Dél-Amerikában, Európában, részben Ázsiában is, de már az Egyesült Államokban is gyökeret vert. Az így létrejövő nemzetközi sportversenyek elősegítik az emberek tudatának és emócióinak a leválasztását a nemzeti közösségtől és átvezetik őket egy nagyobb kötődéshez: azaz segít világpolgárrá átalakítani őket.
A vadászatra is kitért az előadó. Ez a sport, vagy kedvtelés fegyverhasználathoz kötődik. A fegyverek birtoklását azonban olyan privilégiummá kell átalakítani, amely nem illet meg mindenkit. A vadászszenvedély nem adhat előjogokat a fegyverek birtoklására. Mindenkivel szemben érvényesíteni kell a korlátozott és ellenőrzött fegyverviselést. Vadászat céljára például rendszeresíteni kell a vadászfegyverek bérlését, vagy kölcsönzését, az erre rendelt hatóságoktól.
Ne legyenek nőiesek a leánysportok
A lányok sportolása is rendkívül fontos, és rá kell szoktatni őket az atlétikára, valamint a többi kemény sportra. Ezeknek a sportoknak kell a babajátékokkal való foglalatosságot, a kézimunkázást és az egyéb nőies foglalatosságokat helyettesíteni. Ha maradnak is babajátékok, a számukat csökkenteni kell. A babajátékok hangsúlyozzák a lányok számára az anyai szerepet és a gyermeknevelést. Ezt háttérbe kell szorítani. A lányoknak ugyanazokat a sportokat kell űzniük, mint a fiúknak. Fiúk és lányok ebből a szempontból sem különbözhetnek. Az olyan konyhai és étkezéssel kapcsolatos játékok, amelyek hagyományosan a leányjátékok közé tartoztak, fokozatosan kiiktatandók, és a lányokat rá kell venni a sokkal fiúsabb kedvtelésekre. A leánycsapatok által játszott meccsekről ugyanúgy be kell számolniuk a sportlapoknak, mint a fiú csapatokéról. Ma már mi is tanúi lehetünk, hogy nemcsak rendszeresen tudósítanak a női csapatok labdarúgó mérkőzéseiről, de női birkózó versenyekről és ökölvívó versenyekről is. A női nehézatlétika polgárjogot nyert és ma már ugyanolyan gyakran tartanak a nők számára is súlyemelő versenyeket, mint a férfiak számára. A sport ilyen irányú megváltoztatásának a célja, hogy a nők sokkal inkább úgy tekintsenek magukra, mint egy atlétára, vagy sportolóra, nem pedig mint egy leendő feleségre és anyára.
Szex és még több szex
Dr. Day elmondta hallgatóságának, hogy a filmeknek fokozatosan rá kell térni a szex nyíltabb bemutatására, de a filmen használt nyelvet is át kell alakítani. A szexuális tevékenység és az arra utaló vulgáris beszéd a reális élet része, miért kellene akkor ezzel kapcsolatban félénknek és szemérmesnek lenni. A filmszínházakban és a televízióban pornográf filmeket is kell játszani. 1969-ben még nem volt videorecorder, de az előadó ennek ellenére már jelezte, hogy ilyen készülékek lesznek, olcsón bárki beszerezheti őket, és így otthon is vetíthetők lesznek a bőségesen kapható pornográf filmek. Ezeknek a filmeknek az egyik hatása az lesz, hogy "a filmekben látható szereplők mindent megtesznek, amit csak el lehet képzelni." Ennek az a célja, hogy a szexualitást nyílttá tegye és hangsúlyozza. De nem csak a szexualitást kell nyilvánossá tenni, hanem az erőszakosságot is. Ez utóbbit teljes részletességében és hosszan kell bemutatni. Ezek célja a nézőket érzéketlenné tenni a legdurvább erőszak látványával szemben is. Hiszen eljön az az idő, amikor az embereknek valódi erőszakossággal kell szembesülniük. Ha tehát a szórakoztató iparban meghonosodik a reális élethez hasonló, vagy azt még meg is haladó erőszak, akkor az elősegíti, hogy a lakosság könnyebben alkalmazkodjon a mindennapi életben megtapasztalt tényleges erőszakhoz.
A halálhoz való viszony megváltoztatása
Általánosságban meg fog változni az emberek beállítottsága a halállal és az életből való távozással szemben. Ez a jövőben nem lesz olyan félelmetes, mint korábban, és a halott, vagy súlyosan sérült emberek látványa már nem kelt akkora rémületet. Dr. Day elmagyarázta hallgatóságának, hogy nincs szükség olyan finom lelkű lakosságra, amely megbénul a halál látványára. Az embereknek meg kell tanulniuk, hogy ezt mondják maguknak: "well, I don't want that to happen to me", azaz nem akarom, hogy ez velem megtörténjék. Az előadónak ez a kijelentése jelzi, hogy a háttérhatalom terve szerint számos olyan emberi tragédia fordul majd elő, amelyeket a túlélőknek látniuk kell. Megértik e terv embertelenségét azok a szülők, akik később gyermekeikkel gyanútlanul beültek egy film megtekintésére, vagy ugyanezt tették a televízió bekapcsolásával. Megtapasztalhatták, hogy milyen durva és erőszakos jelenetek megnézésének teszik ki gyermekeiket.
A zene is legyen egyre ócskább.
Dr. Day szerint a zenének is nívótlanabbá kell válnia. 1969 után a rock zene egyre primitívebbé és durvábbá alakult át fokozatosan. Dr. Daynek az a kifejezése, hogy rosszabbá kell válnia a zenének, egyben annak a beismerését is jelentette, hogy ezek a gépesített ritmusok és primitív, dallam nélküli zenék, nívótlan és nyíltan a szexualitást taglaló szövegeikkel, máris rossznak voltak minősíthetők. Az a fajta érzelmes, szórakoztató zene, amely az elektromos konfekció-zajcsinálást megelőzte még a zene számos minőségi tulajdonságával rendelkezett. A háttérhatalom stratégái szerint ezt a nívósabb, szórakoztató zenét bizonyos rádiók tovább sugározhatják, és lemezeken is elérhetővé teszik őket az idősebb nemzedékek számára. A rádióadók többségének azonban ezt az elektromos zörej-zenét kell sugározniuk, és erre kell rászoktatni a fiatalabb generációkat. Mivel a populáris zene egyre rosszabbá és primitívebbé fejlesztendő, ezért az idősek és a fiatalok nem fogják egymás zenéjét hallgatni. Az idősek elutasítják, mint zenei szemetet, a fiatalok azonban magukévá teszik, mert vele azonosulnak, mint nemzedékük sajátosságával, amely elősegíti, hogy külön identitást alakítsanak ki a maguk számára az idősekkel szemben.
E sorok írója, aki valamikor konzervatóriumot végzett, fiatalabb korában meg volt győződve arról, hogy a 60-as évek közepétől eluralkodó primitív konfekció zene csak addig maradhat egy korosztály zenéje, amíg tagjai fel nem nőnek és meg nem ismerkednek azzal a zenével, amelyben változatos harmóniák, gondosan formált dallamok, eredeti ritmusok találhatók a gépi monotónia, a harmónia- és dallamnélküliség helyett. Ez téves feltételezésnek bizonyult, mert azok a nemzedékek, amelyek ezen a gépi-úton előállított zörejeken és hasonlóan primitív szövegeken nőnek fel, hozzá szoknak ehhez a selejt-zenéhez, ahogy hozzá lehet szokni a selejt élelmiszerekhez is. És akkor is ezt az ócska holmit fogyasztják, amikor már jobbat is elérhetnének. Ezen túlmenően Dr. Day azt is elmondta, hogy ebben a primitív gépi zenében jól el lehet rejteni olyan tudat-befolyásoló rövid kis részeket, amelyekről a fiatalok nem is szereznek tudomást, de ugyanakkor mégis alapvetően átalakítja magatartásukat.
Személyes tapasztalatom is alátámasztja, hogy hová vezetett ez az alaposan átgondolt kulturális rombolás. Az egyik nagy floridai bevásárlóközpont előtt az 1990-es évek végén állandóan labdáztak a gyerekek, és ezzel akadályozták a parkolóba érkező autósok mozgását. A gyermekeket semmilyen módon nem lehetett eltávolítani. Végül a bevásárlóközpont, a MALL, vezetője azt javasolta, hogy a szokásos elektromos hanghatások helyett sugározzanak Mozart zenét. Ez az ötlet sikeresnek bizonyult, mert a gyerekeket távozásra kényszerítette.
A szórakoztatás tehát a fiatalok befolyásolásának leghatékonyabb eszköze. Az idősebb nemzedékeket már nem lehetett megváltoztatni, de a fiatalokat még döntően befolyásolni lehetett életüknek abban a korai szakaszában, amikor személyiségük, szokásaik és ízlési preferenciájuk kialakul. Ez a fiatalabb generáció ma, a XXI. század elején, már érett felnőtt korba került. Most már az ő ízlésük a meghatározó és ez kedvez a háttérhatalom céljainak.
Dr. Day orvoshallgatóságának még azt is elmondta, hogy a régi érzelmes zenét és filmeket meghagyják az idősebbeknek, sőt még olcsó közlekedéssel, árengedményekkel, adócsökkentéssel könnyítenek is életükön. Ezt avval indokolta, hogy ez a nemzedék gazdasági válságokon ment keresztül, át kellett élnie a II. világháborút, tehát mintegy jutalomként megérdemli ezt a méltányosságot.
Mi jön 2000-ig és azután?
Dr. Day szerint az idősebb nemzedék távozásával előtérbe kerülnek a megszorítások és ez a folyamat felgyorsul. A régi filmeket és dalokat fokozatosan kivonják a forgalomból és a gyengédebb, érzelmesebb szórakozás teljesen visszaszorul. Fokozatosan megnehezítik az öregek számára az utazást is. Egyes utazásokat engedélyhez kötnek, és csak alapos ok esetén utazhatnak. Egyre fontosabb szerephez jutnak a különböző személyazonosságot igazoló okmányok. Amerikában először teszik kötelezővé a személyazonosságot igazoló kártyát és azt felszólításra fel kell tudni mutatni. Már Dr. Day említi, hogy olyan parányi eszközt kívánnak a bőr alá helyezni, amely elektronikusan rögzíti a személy legfontosabb adatait. Ez megakadályozza a személyazonosságot igazoló okmány meghamisítását, és azt is, hogy valaki okmánya elvesztésére hivatkozzon. Minthogy orvos beszélt orvosoknak, ezért Dr. Day kitért arra is, hogy hogyan lehet megelőzni a szervezet védekező reakcióját az ilyen beültetett mikrochipekkel szemben. A szilikont említette, mint olyan anyagot, amelyet az emberi szervezet kellően tolerál. 1969-ben a szilikont olyan anyagnak tekintették, amelyet megtűr a szervezet, és amely alkalmas az elektronikusan rögzített anyagok hordozására. Egyébként a szilikon az az anyag, amit egyes nők a mellük megnagyobbítására is használtak.
Az élelmiszer ellenőrzése
Az élelmiszer ellátást is szigorúan ellenőrizni kívánják. Ha a népesség növekedés nem lassul le, akkor igen gyorsan élelmiszerhiányt lehet előidézni, és ez ráébreszti az embereket arra, hogy milyen veszélyt rejt számukra a túlnépesedés. De akár lelassul a népesség szaporulat, akár nem, az élelmiszer ellátást központilag szükséges ellenőrizni, hogy a lakosság táplálkozása biztosítva legyen. Ugyanakkor ennek az ellenőrzésnek meg kell azt akadályozni, hogy azok is eltarthatók legyenek, akik szembeszállnak a fennálló renddel. Éppen ezért jogszabályokkal tiltani fogják, hogy valaki a saját maga és családja eltartására élelmiszert termeljen. Ezt persze kellően álcázott módon, jól hangzó ürüggyel kell elfogadtatni a közvéleménnyel. Az állítólagos ok erre a tilalomra az lesz, hogyha magunk állítjuk elő az élelmiszereket, a veszélyes, mert nem elég steril, és elősegítheti a betegségek terjedését. Kifelé tehát úgy fogják tálalni, hogy itt a fogyasztók védelméről van szó, de a valóságos ok az lesz, hogy korlátozzák, és ellenőrzés alatt tartsák az élelmiszerellátást, mert ez fontos hatalmi eszköz. Éppen ezért a saját élelmiszertermelést illegálissá kell tenni. Ha pedig valaki illegális tevékenységet folytat, akkor szembe kerül a törvénnyel, és bűnözővé válik.
Az időjárás befolyásolása
Dr. Day röviden ennyit mondott: "Ellenőrizni tudjuk az időjárást, vagy hamarosan képesek leszünk rá." Hozzáfűzte, hogy nem jódkristályok ledobására gondol a felhőkre, amely már ismert eljárás, hanem valóságos ellenőrzésre. Az időjárás hatékony fegyver a közvélemény befolyásolására. Lehetővé teszi eső előidézését és a csapadék visszatartását azért, hogy bizonyos területeken az élet befolyásolható legyen, és ellenőrzés alá lehessen venni. Egyrészt szárazságot lehet előidézni a növekedési időszakban, s így végül is leáll a növekedés. Másrészt igen erős esőzéseket lehet előidézni az aratási időszakban, úgyhogy a felvizezett talaj nem teszi lehetővé az aratást. Mindkét módszer kitűnően alkalmazható.
A közélet befolyásolása
Igen kevesen értik, hogy valójában hogyan működik az állam és a kormányzat. A lakosság egy része tud arról, hogy valamilyen módon valakik befolyásolják a választott politikusokat, de nem ismerik ennek módját és eszközeit. A politikusok egy része sincs ezzel teljesen tisztában. Végrehajtatnak velük olyan számukra előkészített terveket, amelyről elhitetik, hogy ők készítették, valójában azonban manipulálták őket. Csupán nem értik ennek az álcázott és szövevényes módját. Dr. Day szó szerint a következőket mondotta: "Az emberek képesek két egymásnak ellentmondó eszmét is egyszerre az agyukban tartani, és a szerint cselekedni feltéve, ha ez a két ellentmondó eszme megfelelően szét van választva." Ehhez az előadó hozzátette: "Igen jól lehet tudni, hogy racionális emberek miként reagálnak bizonyos körülményekre, vagy bizonyos információkra, amellyel szembesülnek. Ahhoz, hogy az előre meghatározott választ kapjuk, azoknak az adatoknak az ellenőrzésére van szükség, amelyet a tudomásukra hozunk, vagy azoknak a körülményeknek a kontrolljára, amelyek körülveszik őket. És miután az emberek racionálisak, azt fogják cselekedni, amit mi akarunk, hogy cselekedjenek. Nem fogják teljesen érteni mi az, amit tesznek és miért."
A tudományos kutatás meghamisítása
E téma kapcsán említette az előadó, hogy bizonyos tudományos kutatási eredményeket nemcsak meg lehet hamisítani, de a hamisításokra ténylegesen sor is került azért, hogy a kívánt eredményt elérjék. Dr. Day itt ismételten a következőket mondta: "Az emberek nem teszik fel a megfelelő kérdéseket. Sokan túlságosan hiszékenyek." Minthogy az előadó orvos volt és hallgatósága is orvosokból állt, ezért annak a beismerése, hogy tudományos adatokat szándékosan meghamisítanak, majdnem hogy istenkáromlásnak tűnt Dr. Dunegan, a visszaemlékező orvos számára.
Dr. Day ezután rátért a nemzetközi intézmények átalakítására. Az Egyesült Nemzetek Szervezete ebben az időben nem rendelkezett kellő tekintéllyel, ezért tervbe vették az ENSZ fontosságának a növelését. Az embereket hozzá kell szoktatni ahhoz, hogy lemondjanak nemzeti szuverenitásuk egyre nagyobb részéről. A gazdasági egymásrautaltság ezt a folyamatot elősegíti. A háború elkerülésére való hivatkozás hat az emberekre, mert általában elfogadják: helyesebb valamit békésebb módszerekkel végrehajtani, mint háborús erőszakkal. A háború ezért idejét múlt. De Dr. Day szerint azért is eljárt felette az idő, mert a nukleáris fegyverek korszakában már nem lehet ellenőrzés alatt tartani a háborúskodást.
Korábban a háborúkat kordában lehetett tartani, de ha atomfegyverek jutnak ellenőrizetlen kezekbe, akkor az nukleáris katasztrófához vezethet. Dr. Day nem említette, hogy kik is lennének ezek a "rossz kezek", de célzott rá, hogy ezek a terroristák. Ezért az előadó hangsúlyozta, hogy hatékonyan ellenőrizni kell a nukleáris fegyverek birtoklását. Az új rendszert azonban mindenféleképpen be kell vezetni, ha nem megy békés együttműködéssel, azaz a nemzeti szuverenitásról való önkéntes lemondással, akkor úgy, hogy a világ az atomháború széléhez jusson. A nukleáris háború veszélye által kiváltott hisztéria és félelem megnöveli a tárgyalásos béke lehetőségét. Ez ráveheti az embereket, hogy önként feladják nemzeti szuverenitásukat azért, hogy béke legyen, és ez által létrejöhessen az "Új Nemzetközi Politikai Rendszer". Ha pedig túlságosan sokan lennének olyan döntési helyzetben lévők, akik ennek ellenállnak, akkor szükség lehet fokozottabb atomfegyverkezésre. Erre az emberek meggyőzése miatt lenne szükség, hogy lássák: "We mean business" (azaz komolyan gondoljuk a dolgot).
Ennek a tárgyalásos békének meggyőzőnek kell lennie, azaz olyan módon kell előkészíteni és végrehajtani, hogy az emberek meg legyenek győződve, valódi tárgyalások folytak a szembenálló felek között. Ez segít felismerniük, hogy a béke jobb, mint a háború. Dr. Day ebben a vonatkozásban arról is szólt, hogy a háborúnak több jó oldala is van. Minthogy mindenkinek meg kell halnia, a háborúban mód van arra, hogy valaki emberfeletti bátorságot tanúsítva hősként haljon meg. Ha pedig élve marad, akkor különleges tiszteletben részesüljön. Ezért a háború megpróbáltatásai több vonatkozásban is kifizetődnek a katonák számára.
Dr. Day arra is hivatkozott, hogy ha nem hal meg annyi ember az I. és a II. világháborúban, hanem tovább él, és tovább szaporodik, akkor további százmilliókkal lenne nagyobb az amúgy is túlnépesedett föld lakossága. Ezért ezek a nagy háborúk a népességkorlátozáshoz is jótékonyan hozzájárultak. Ma azonban már rendelkezésre állnak mind a kormányzatok, mind az egyes személyek számára azok az eszközök, amelyekkel a népesség növekedést mérsékelni lehet. Ezért ebből a célból már nincs szükség háborúkra.
Terrorizmus, mint az ellenőrzés fontos eszköze
Dr. Day 1969-ben azt közölte hallgatóival, hogy a terrorizmust széles körben fogják felhasználni Európában és a Föld más térségeiben. Úgy vélte, hogy az Egyesült Államokban nem lesz szükség a terrorizmus igénybe vételére. Ez csak akkor válhat szükségessé az Egyesült Államokban, ha az amerikai társadalom nem elég gyorsan fogadja el az új rendszert. Dr. Day szavaiból azonban az derült ki, hogy 1969-ben még számoltak a terrorizmussal, mint gyorsító módszerrel Amerikában. Dr. Day azonban előadásának ebben a részében megfedte az amerikaiakat, hogy túlságosan jól, biztonságosan és gondtalanul élnek. Ezért egy kis terrorizmus segítene meggyőzni őket arról, hogy bolygónk igen is veszélyes hely, vagy veszélyessé válhat, ha nem mondanak le egyes jogaikról a hatóságok számára azért, hogy azok a Földet megfelelően ellenőrizhessék.
Pénzgazdaság és bankhatalom
Dr. Day a pénzrendszerről és a bankok szerepéről kijelentette, hogy "az infláció végtelen folyamat, bármely szám után végtelen számú nullát helyezhetünk, és tetszés szerint tehetjük ki a tizedespontokat". Ez világosan utalt arra, hogy az inflációs adó valójában mesterségesen fenntartott eszköz a háttérhatalom számára a társadalom ellenőrzésére. A pénz túlnyomórészt hitelből fog állni. A pénz máris elsősorban hitel, de a forgalomban lévő pénz sem készpénz, vagy tapintható dolog lesz, hanem elektronikus jel. Az emberek igen kismértékben fognak pénzt hordani maguknál, csupán jelentéktelen dolgok vásárlására. Bármely fontos vásárlást elektronikusan fognak végezni. A munkabérek kifizetése is elektronikusan történik a bankoknál vezetett számlákra.
Egységes bankrendszer jön létre. Kívülről úgy tűnhet, hogy több bank is külön működik, de végső soron és alapjában véve csak egyetlen bankrendszer fog létezni. Ennek megfelelően számítógépes feljegyzés történik minden egyes vásárlásról, és ez lehetővé teszi, hogy bárkinél ellenőrizhessék a pénz bevételét és kiadását a legpontosabb részletekig, és nyomon követhessék üzleti tevékenységét. Dr. Day itt jelezte, hogy nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkek, mint egy autó, motorkerékpár, hűtőgép, vagy televízió vásárlása valamilyen személyi azonosításhoz lesz kötve, és ez többek között elősegítheti a lopott javak felderítését is.
A számítógépek széleskörű alkalmazása lehetővé teszi az egyes emberek pénzügyeinek a teljes ellenőrzés alatt tartását. Arra fognak törekedni, hogy korlátozzák az egyes polgárok megtakarítási lehetőségeit. Nem szabad lehetővé tenni az emberek számára, hogy megtakarítás útján jelentékeny mértékű vagyonra tehessenek szert. Az előadó utalt rá, hogy a gazdagság végső soron hatalmat jelent, és ha sok ember kezében van vagyon formájában a hatalom, akkor az kedvezőtlen az irányító és döntéshozó kis csoport számára. Ezért ha előáll az, hogy a lakosság nagymértékben tud takarékoskodni, akkor ezt a többletjövedelmét fokozott adóztatással el kell tőle vonni. Vagyis minél többet megtakarít valaki, annál nagyobb lesz az az adó, amit félretett pénze után fizetnie kell. Ennek az a célja, hogy megtakarítással ne lehessen vagyont felhalmozni. Arra is figyelni fognak, hogy ha valaki a kelleténél többet megtakarít és félretesz, akkor annak a jövedelmét csökkenteni kell. Dr. Day mindehhez a következőket fűzte: "Nos, ha túl sok pénzt félreteszel, akkor valójában nincs is szükséged erre a pénzre".
Az embereket tehát meg kell akadályozni abban, hogy vagyonra tegyenek szert, mert az hosszú távon veszélyezteti annak az új rendnek a működését, amelynek a kialakításáról Dr. Day beszélt. A lakosságot arra fogják rászoktatni, hogy hitelre vásároljon. Ha már túlzottan eladósodtak az emberek, akkor veszítsék el megbízhatóságukat és fizetőképességüket, és váljanak teljesen kiszolgáltatottá. Ha valaki oly ostoba, hogy nem tudja megfelelően visszafizetni hiteleit, akkor az lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy keményen lecsapjanak rá.
1969-ben már elkezdődött a hitelkártyák használata, de még széles körben nem volt forgalomban a plasztik-pénz. Az elektronikus fizetési módok elterjesztése azonban olyan program volt, amelyet a háttérhatalom által ellenőrzött bankrendszer gondosan végrehajtott. Eleinte az átlagpolgár több kreditkártyát is használt, illetve még használ ma is, de ezt fokozatosan egy kombinált kártyává alakítják át. Az újabb nagy ugrást az jelenti, amikor ezt a kombinált kártyát miniatürizált formában a bőr alá ültetik. Míg egy kombinált kártya ellopható, vagy el lehet veszíteni, addig egy ilyen beültetett miniatűr eszköz se el nem veszíthető, se meg nem hamisítható, se át nem ruházható. Dr. Day előadásának e részénél utalt a bibliai Újszövetség János Jelenések Könyvére, amelyben ehhez hasonló jövendölések olvashatóak. Határozottan tagadta azonban ezen elképzelések bármely kapcsolatát a bibliával, állítva, hogy a józan ész miatt működik így a rendszer, és nincs semmi szükség misztikus bibliai magyarázatokra.
A Nagy Testvér figyeli a tévénézőt
Egyes beültetett miniatűr szerkezetek rádiójeleket fognak kibocsátani. Ezek a bőr alá helyezett, vagy fogba beépített implantátumok meghatározott rádiófrekvencia segítségével könnyen lokalizálhatóak és megtalálhatóak lesznek. Ez különösen hatékony módja lehet a büntetésvégrehajtási intézetek lakóinak az ellenőrzésére. Ami a televíziózást illeti, a készülékek úgy lesznek megkonstruálva, hogy egy központi megfigyelő állomásról ellenőrizni lehet a TV-nézőket. A televízió készülékeket direkt erre a célra kifejlesztett alkatrészekkel látják el. Ahhoz, hogy ezt a funkcióját a TV készülék elvégezze, nincs szükség a bekapcsolására. E megoldás segítségével ellenőrizni lehet, hogy mit néznek az emberek, és hogyan reagálnak arra, amit látnak.
(Ma már ismeretes, hogy még inkább erre a célra fejlesztették tovább a számítógépek berendezéseit, a hardware-t és a software-t egyaránt, valamint az Internet egész rendszerét. Olyan rejtett programok működnek és rögzítődnek eltávolíthatatlanul, amelyek pontosan jelzik, hogy az adott terminál használója a világháló milyen szolgáltató helyeit látogatta meg, onnan mit töltött le, és e-mail-en hová mit küldött, illetve maga mit kapott. Ezen túlmenően, ha a megfelelő optikai kiegészítő berendezésekkel is fel van szerelve az adott komputer, akkor még nézni is lehet az illető tudta nélkül, hogy mit tesz. Ehhez jön, hogy olyan programok továbbíthatók, amelynek segítségével az adott komputer merevlemezén tárolt valamennyi fájl leolvasható, megváltoztatható, sőt törölhető és az egész winchester struktúrája összetörhető. Mindez ma már napjaink valósága, és még nem tartunk a folyamat végén, inkább az elején.)
Dr. Day 1969-ben még csak arról beszélt, hogy az emberek meg fogják vásárolni ezeket a televízió készülékeket, de már akkor jelezte, hogy a TV antenna helyét a kábeltévé szolgáltatás veszi át. A kábelszolgáltatókat fejlesztik úgy, hogy ezt a megfigyelést végrehajtsák és ellenőrizzék. Idővel a lakosság rájön ezekre a módszerekre, de akkor már annyira rá lesz utalva az elektronikus technikára, mind a tévézésre (és még inkább a számítógép, valamint az Internet használatára) hogy nem lesznek képesek róla lemondani, ahogy nem tudnak lemondani a telefon (és ma már a mobiltelefon) használatáról sem. Az előadó már ekkor részletezte, hogy az elektronikus eszközök fokozatosan a bevásárlás és a banki műveletek elvégzésének az eszközeivé is válnak. Elektronikusan lehet majd egyre inkább elintézni a bevásárlást, a hivatalos ügyeket is.
A múlté lesz a saját tulajdonú otthon
A magántulajdonban lévő lakások és családi házak fokozatosan megszűnnek. A lakásépítés és vásárlás költségei fokozatosan olyan magasak lesznek, hogy az emberek többsége többé már nem engedheti meg magának. Azok, akiknek már van saját tulajdonú házuk, megtarthatják, de az évek multával a fiatalabb nemzedékeknek egyre nehezebbé válik az, hogy saját otthonhoz, lakáshoz és családi házhoz jussanak. Az a cél, hogy egyre több fiatal csak bérlő legyen, lakásokat és kondominiumokat használjon. (A kondominium olyan lakóépület, vagy nyaraló, amelyben a lakások magántulajdonban vannak, a közös helyiségek pedig közös tulajdonban. Hasonlít a társasházhoz.) Ennek következtében egyre több eladhatatlan ház válik üressé. Nem azért, mert nem lenne rájuk szükség, hanem azért, mert az embereknek már nem lesz elég pénzük ahhoz, hogy megvásárolják azokat. Ennek ellenére az otthonhoz jutás, illetve használat költségei nem fognak csökkenni. Azaz a kereslet-kínálat piaci törvényei nem fognak működni. Így el lehet érni, hogy a lakosság egyre szélesebb rétegei kisebb méretű lakásokba költözzenek, amelyekbe viszont már nem lehet megfelelően egy-két gyereknél többet felnevelni. Ily módon a saját tulajdonú családi házzal rendelkezők száma jelentősen csökkenni fog. Ezeket a saját tulajdonú házakat magas adóval fogják megterhelni, amelyeket más szabályozókkal egészítenek ki azért, hogy a lakosság többsége ne akarjon saját tulajdonú házban lakni. Az egyik cél az, hogy ki lehessen jelölni, hogy hol éljenek az emberek, és ahhoz is hozzá kell szoktatni őket, hogy a lakásban a családhoz nem tartozó személyek is éljenek. Az egész lakás-ügy egy központi lakáshatóság ellenőrzése alá kerül. (Ma már az amerikai élet valóságához tartozik, hogy különböző hatóságok megkérdezik az állampolgárokat, hány hálószoba van az otthonukban, hány fürdőszoba a házukban, hogy van-e kondicionáló terem, stb.)
Amikor ez az új rendszer felváltja a korábbit, sokan lakás és otthon nélkül maradnak. A központi lakáshatóság számukra speciális helyeket jelöl ki, ahol feltehetően már nem élnek sokáig. Akik nem alkalmazkodnak az új rendszerhez, azokat ejtik, vagyis "disposed of humanely"-vé válnak, akikről emberiesen lemondanak. Az előadó ismét említette, "there would not be any martyrs" (nem lesznek többé mártírok), azaz nem úgy kerülnek eltávolításra ezek az emberek az életből, hogy mártíromságukkal hatást gyakorolhatnának a többi emberre. "People will just disappear" - az emberek csak úgy el fognak tűnni. Dr. Day 1960-ban még arról tájékoztatta orvos hallgatóságát, hogy az új rendszerre való áttérést szinte észrevétlenül fogják bevezetni. Egy téli hétvége után hétfőn már úgy mennek majd dolgozni az emberek, hogy az új rendszer a helyén van. Azt hangsúlyozta, hogy minden a folyamatos változás állapotába kerül. Megváltozik a befektetések módja. Állandóan változni fognak a kamatok és a különböző értékpapírok is.
Kitért a gépkocsik szerepére is. Úgy fog tűnni, mintha sokféle állna rendelkezésre. Ha azonban közelebbről szemügyre vesszük őket, egymás utánzatai lesznek. Külsőre különbözni fognak, de valójában ugyanazt a típusú gépkocsit több cég is gyártja majd. Dr. Dunegan, aki 19 év elmúltával emlékezetből idézte fel Dr. Day előadását, végül utal rá, hogy az eltelt két évtized során a felvázolt elképzelésekből igen sok meg is valósult.
Az előzőekben Dr. Richard Day orvos egyetemi tanár előadását foglaltuk össze, amelyet 1969-ben tartott az új világrendről. Dr. Day hallgatói között volt az a Dr. Larry Dunegan orvos, (D.L.D) aki erre 1988-ban visszaemlékezett. Ezt követően Randy Engel (R.E.) a U.S. Coalition for Life (Amerikai koalíció az életért) igazgatója interjút készített 1991. októberében Dr. Dunegan-nal. A továbbiakban ebből a beszélgetésből ismertetünk egyes részleteket.
Randy Engel beszélgetése Dr. Dunegan-nal
Dr. Day - emlékezik vissza Dunegan - a Pittsburgh-i egyetem gyermekklinikájának az elnöke volt 1959-től 1964-ig, majd pedig a Planned Parenthood Federation of America (Amerikai Születésszabályozási Szövetség) orvos-igazgatója lett 1969-ig. A Pittsburgh-i Gyermekorvosi Társaság évente szakmai tanácskozást tart február végén, vagy március elején. 1969. márciusában a Lamont nevű vendéglőben került sor erre az összejövetelre Pittsburgh-ban. A 80 főnyi hallgatóság többsége orvos volt, a legtöbbjük gyermekorvos, de más szakmák is képviseltették magukat.
Randy Engel ezután a rákbetegségek kezeléséről tett fel kérdést: Dr. Day említi, hogy a rák gyógyítására vonatkozó kutatási anyag a Rockefeller Intézet rendelkezésére áll. Nos, tette fel Engel a kérdést, csak lehetett néhány rákbeteg gyermeket kezelő orvos a hallgatóság soraiban, aki ezt nyugtalansággal hallgatta. Mennyi ideig tartott az előadás?
D.L.D: Két órán át, hosszabban beszélt, mint a többi előadó és nem fejezte be előadását. Későre járt és csak annyit mondott, "még nagyon sok van hátra, egész éjjel itt maradhatnánk, de itt az ideje, hogy befejezzem". Dr. Day figyelmeztetett előadása kezdetén, hogy sok mindent el kell felejtünk, amit ma hallunk. Erre a felejtésre sor is került, hiszen amikor évek múlva egyik vagy másik kollégámat emlékeztettem Dr. Day szavaira, akkor már nem tudott rá visszaemlékezni. Amit a rák kezeléséről mondott, nem keltett mélyebb benyomást. Azzal kapcsolatosan, hogy a doktorok túl sokat keresnek, emlékezetes az, amit az orvosi szerep megváltoztatásáról mondott. "Jól fizetett technikusok lesznek, semmint önálló hivatásos szakemberek, akik függetlenül tevékenykednek a független beteg érdekében. Számos kijelentésnek sértenie kellett volna az orvosokat, meglepődésemre azonban csak csekély reagálást váltott ki.
R.E: A tekintélye miatt volt ez?
D.L.D: Ebben egyfajta tiszteletadás is közrejátszhatott. Gyakran hallottam ezt a kifejezést "ez egy rendes ember, nem hiszem, hogy ő ténylegesen így gondolja a dolgokat..." Ebben az időben még hitetlenség fogadta ezeket a nézeteket. Úgy fogták fel, hogy ez valamiféle meseszerű elképzelés, amely soha nem valósul meg. Ma már tudjuk, hogy lépésről-lépésre valósággá vált és válik.
Az interjú készítője ezután arról kérdezi Dr. Dunegant, hogy az emberek nem tesznek különbséget állítólagos és valóságos ok között: Ha rá akarok valakit venni valaminek a megtevésére, akkor erkölcsi és vallási meggondolásokból ellenállhat, ha megmondom az igazi okot. Ha azonban ezt egy elfogadhatóbbal helyettesítem, akkor már megteszi. Dunegan válaszában emlékeztet arra, hogy Dr. Day szerint az emberek nem teszik fel a helyes kérdéseket, túlságosan hiszékenyek és bíznak a másikban. Az amerikaiak többsége ilyen. Az volt az érzésem, hogy az európaiak szkeptikusabbak és kifinomultabbak.
R.E: Tekintettel az ítélőképességnek erre a csaknem teljes hiányára könnyű őket rászedni, mert túlságosan bíznak. Például az iskolákban milyen gyorsan be lehetett vezetni az AIDS oktatását? Ha nyilvánosan közlik, hogy a szodómia koncepcióját, vagy a szexuális tevékenység megkezdését kívánják egyre fiatalabb életkorban bevezetni, akkor a szülők többsége ellenezte volna. Ezért helyesebb más okot megjelölni, az úgynevezett AIDS felvilágosítást, amelynek célja a gyermekek egészségének védelme. De ténylegesen nagy támogatást nyújtott a homoszexuális hálózat számára, mert ma könnyebben hozzáférnek a legfiatalabb korosztályokhoz is. Az előadó szólt az idősebbekről is, mégpedig hogy félre kell állniuk, de a hangsúly az új világrend szálláscsinálói számára valójában a fiatalságon van.
D.L.D: Valóban. Ez szó szerint is elhangzott. Egy bizonyos koron túl az embereket már nem lehet megváltoztatni. Szilárd értékekkel rendelkeznek, amelyekhez ragaszkodnak. De a fiatalok még hajlíthatók, befolyásolhatók. A kívánt irányba lehet terelni őket. Ezért a fiatalokra összpontosítanak. Ami a homoszexualitást illeti, az elhangzottak szerint először azt népszerűsítik, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ez abnormális magatartás. De ez a dzsungel törvényének csak egy másik eleme, mert ha valaki olyan ostoba, hogy enged a homoszexualitásnak, akkor nem alkalmas arra, hogy benépesítse ezt a földgolyót.
Dr. Dunegan azután megemlíti, hogy Dr. Day szólt bizonyos betegségek létrehozásáról. Úgy véli, hogy az AIDS-t is laboratóriumban kísérletezték ki, és ennek egyik célja lehet azoktól az ostoba emberektől megszabadulni, akik elfogadták a homoszexuális életvitelt. Dunegan szószerint így foglalja össze a Dr. Day-től hallottakat: "Ha olyan buta vagy, hogy a homoszexualitás népszerűsítése meggyőzött, akkor nincs helyed a Földön, és előbb-utóbb kihullassz. Kiválasztunk és megszabadulunk tőled. Azok lesznek a túlélők, akik elég okosak ahhoz, hogy ne hagyják magukat a propagandánk által félrevezetni".
A Dr. Day által ismertetett program gyökerei
Mi úgy látjuk, hogy az ember és a társadalom radikális átalakítása összefügg a háttérhatalom és az általa létrehozott illuminátus-mozgalom megszerveződésével, és stratégiai céljainak a fokozatos megvalósításával. A modern társadalom számos beteg tünete, a családi struktúra fokozatos felbomlása, az abortusz korlátlan elterjedése, a pornográfia virágzó iparággá válása, mind fellelhetők az illuminátusok alapvető tanításaiban. Az illuminátus rend alapítója, Adam Weishaupt, amikor teherbe ejtette sógornőjét ragaszkodott az abortuszhoz, amelyhez egy vegyszert használt. Weishaupt a francia forradalmat megelőzően olyan pornográf műveket íratott, amelyek a kicsapongó életmódot népszerűsítették az olvasók körében. A francia forradalmat követően a pornográfiára még úgy tekintettek, mint ami elősegítette a szexuális emancipációt. Az egyházi korlátoktól mentes szexuális magatartás fokozta a népesség szaporodást. Mindez hozzájárult a nem kívánt terhességek megszakításához, a csecsemőgyilkosságokhoz és a gyermekek elhagyásához.
A XIX. század végén pedig már a túlnépesedés szolgált a népességkorlátozás indokául. A túlnépesedés nem a modernkor sajátja, hiszen nemcsak a modern társadalmakban, de az ókorban is gyakran kellett szembe nézni az éhínséggel. A XIX. században még magas volt az elhalálozási arányszám, mégis a Föld egyes részein nem állt rendelkezésre elegendő élelmiszer. A problémát megkísérelték olyan szexuális magatartás elterjesztésével befolyásolni, amely a reprodukció kizárásával történő nemi kapcsolatot részesítette előnyben. Ennek ellenére Európában, Indiában és Kínában az egész XIX. század folyamán tömegesen fordultak elő a csecsemőgyilkosságok. Ezek nyilvánvaló célja a népességszaporulat alacsonyan tartása volt.
John Robison skót egyetemi tanár, aki behatóan tanulmányozta Weishaupt tanításait, megállapította, hogy az illuminátus befolyása alatt álló szabadkőműves páholyok gyakran elősegítették azoknak a nézeteknek és viselkedési formáknak a terjedését, amelyek aláásták az erkölcsöt. Az illuminátusokkal kapcsolatban szó szerint ezt írja "Proofs of a Conspiracy" (1798. Boston: Western Islands, 1967 - Egy összeesküvés bizonyítékai) című művének a 6-7. oldalán: "Végül az illuminátusok társasága azzal a kifejezett céllal jött létre, hogy leromboljon minden vallási intézményt, és megdöntse Európa valamennyi létező kormányát." A kicsapongó életmódra vonatkozó illuminátus nézetek fokozatosan terjedtek el. Robison ezzel kapcsolatban megállapítja idézett művének 50. oldalán, hogy: "a laza erkölcsű és bujaságra hajlamos szívű szerzők bátorítást kaptak ahhoz, hogy büntetlenül írjanak a leglealacsonyítóbb hajlamokról, feltüzelve a szenvedélyeket, és igazolva a kicsapongást... És ezek a könyvek igen gyorsan piacra találtak."
Robison dokumentálja, hogy ezeket az írókat Philanthropine-nak elnevezett iskolákban képezték ki, valamint olyan az általános nevelést és oktatást szolgáló akadémiákon, amelyeket a Grand Orient szabadkőművesek irányítottak. Amikor ezek a diákok iskoláik végeztével munkába álltak, országos szinten érzékelni lehetett az erkölcsök gyors hanyatlását. A francia forradalom után a promiszkuitásra - válogatás nélküli nemi életre - rászoktatott brit társadalomban a népesség-szaporulat ellenőrzésének a célkitűzése a szabadkőművesség részéről is támogatásra talált. A népesség-szabályozás apjának Thomas Malthus (1766-1834) anglikán lelkészt tekintik. Dr. John Coleman állapítja meg Malthusról, hogy nagytekintélyű szabadkőműves volt, aki meglehetősen sötéten látó dokumentumot írt a népesség szabályozásról, miután befejeződött képzése a szabadkőműves Lord Shelburn részéről. "A népesség fogalmáról" című esszéjében Malthus nem kevesebbet állít, minthogy a népesség-szaporulat mindig nagyobb lesz, mint a rendelkezésre álló erőforrások. Nem látott más kiutat ebből, csak azt, ha a kölcsönös ellenőrzések rendszerével kontrollálják a népesség növekedését. Egy ilyen rendszer természetesen elsősorban a szegények ellen irányulna, mert hiszen ők alkotják a lakosság számbeli többségét.
Az 1860-as években egy másik angol szabadkőművesnek, George Drysdale-nek, a vezetésével megalakult a Malthusiánus Liga, amely Malthus népesedésre vonatkozó elméleteit kívánta terjeszteni. Ezt a Ligát 1874-ben az az Annie Besant irányította, aki az egyik legkiemelkedőbb női szabadkőműves volt és nemcsak a kábítószer fogyasztást, de a teljesen szabad szexuális magatartást is támogatta. Az az Albert Pike, aki az Egyesült Államok Déli Területeinek a legfőbb szabadkőműves vezetője volt, majd pedig az Egyesített Világszabadkőművesség élére került, egyike volt Annie Besant szeretőinek. Annie testvére, Sir Walter Besant, pedig az a személy, aki javasolta egy szabadkőműves kutatási központ létrehozását, amelyre aztán sor is került a Quator Coronati páholy létrehozásával.
A születésszabályozás abból a nők szexuális felszabadítására törekvő mozgalomból bontakozott ki, amelyet Annie Besant kezdeményezett. A túlnépesedést arra használták, hogy rákényszerítsék a vezető nyugati országok törvényhozó szerveit a születéskorlátozó és fogamzásgátló gyógyszerek, valamint eszközök elfogadására. A háttérhatalommal szövetkezett, és annak szolgálatában álló szabadkőművességnek tehát kulcsszerepe volt a születésszabályozás, a fogamzásgátló eszközök és az abortusz elterjesztésében. Annie Besant és társai elérték, hogy egy korábban obszcén pornográf pamflettnek minősített, fogamzásgátlással foglalkozó tanácsadó könyv törvényesítve legyen. Ez a jogi győzelmük megnyitotta az utat a még nyíltabb és még merészebb pornográfia számára. Amikor aztán a szegény és házasságon kívüli nők esetében ugrásszerűen megnőtt a szülések száma, a Malthusiánus Liga fokozta erőfeszítéseit azért, hogy minden jogi akadályt elhárítson a születésszabályozással kapcsolatos kérdések megvitatása, és az ezzel kapcsolatos módszerek elterjesztése útjából. A liga nemcsak Angliában, de egész Európában tevékenykedett. Az orvosok egy része jó pénzért természetesen közreműködött olyan fogamzásgátlók előállításában, amelyek segítik az abortuszt.
Az Egyesült Államokban a születésszabályozást a háttérhatalom ösztönzésére Margaret Sanger (1883-1966) népszerűsítette rendszeresen megjelenő folyóiratában a Woman Rebel-ben (A lázadó nőben). Az első születésszabályozással foglalkozó társaság 1915-ben jött létre. Ez alakult át 1942-ben a "Planned Parenthood" (Tervezett születésszabályozás) nevű szervezetté. Margaret Sanger munkássága eredményeként létrejött 1948-ban az angliai Cheltenham-ben a Családtervezés Nemzetközi Bizottsága (International Committee on Planned Parenthood) nevű szervezet, amely 1964-ben az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának a hivatalos tanácsadójává vált. Központja a New York-i United Nations Plazan a Lucis Trust mellett van.
Mi is ez a Lucis Trust?
Az összeurópai szabadkőművesség, köztük a francia Grand Orient és több brit páholy engedélyezi női tagok felvételét is. A két leghíresebb női szabadkőműves Heléna Petrovna Blavatsky és protezsáltja, Annie Besant volt. Blavatsky a Teozófiai Társaság vezetőjeként vált kiemelkedő személyiséggé. Blavatsky az olasz carbonárik vezetője, Giuseppe Mazzini - aki hosszabb időn át az illuminátus mozgalom világvezetője is volt - ösztönzésére azonosult az illuminátusok világátalakító forradalmi nézeteivel. A Teozófiai Társasághoz sok szabadkőműves, köztük a legmagasabb rangú Albert Pike is csatlakozott. A Társaságnak azonban olyan nem szabadkőművesek is a tagjai lehettek, akik Lucifert tekintették a világosság istenének, és őt tisztelték valódi istenként.
1887-ben, miután a korábban már említett Quatuor Coronati nevű kutatásra specializálódott páholy létrejött, Blavatsky Londonba költözött és elindította teozófiai folyóiratát a "Lucifer the Light-bringer (Lucifer a fény hordozója) című lapot. Blavatskynak a szocialista szabadkőműves Herbert Burrows mutatta be Annie Besantot. Madam Blavatsky 1891. május 8-án meghalt és ezután olyan 16 év következett, amikor is senki nem tudta megszerezni magának a Teozófiai Társaság vezetését. Végül is a Quatuor Coronati páholy Annie Besantot nevezte ki a Társaság elnökévé. Az új elnök számos szabadkőműves irányítású társasággal tartott kapcsolatot, köztük a rendkívül nagy jelentőségre szert tett Fábiánus Társasággal, (a szociáldemokrácia elődjével) az Ordo Templi Orientis-el, az OTO-val, valamint az Aleister Crowley vezette Stella Matutina-val. Annie Besant csatlakozott ez utóbbihoz, miután az kivált az ugyancsak nagy befolyású Golden Dawn-ból (Arany Hajnalból). 1913-ban a Teozófiai Társaságból kivált a 33-as fokozatú szabadkőműves Rudolf Steiner irányítása alatt álló Antropozófiai Társaság. Steinernek ez a Társasága kapcsolatban állt az orosz bolsevik forradalom több vezetőjével is.
Annie Besant azt a feladatot kapta a Teozófiai Társaságtól, hogy találjon egy alkalmas vezetőt a világ szellemi irányítására. Első ilyen irányú kísérlete kudarcba fulladt. Második próbálkozására az indiai származású Krishnamurtit ajánlotta.
Madam Blavatskynak azonban egy másik tanítványa is volt a Teozófiai Társaságnál, Alice Bailey. Ő alapította meg 1922-ben New Yorkban a Lucifer Publishing Company-t, amelynek jelenlegi neve Lucis Trust. Lucis latinul azt jelenti, hogy Lucifer. Alice Bailey második könyvében, az Externalization of the Hierarchy-ban (A hierarchia láthatóvá válásában) azt állítja, hogy tulajdonképpen a szabadkőművesség indította útjára a New Age mozgalmat. Valószínűleg az illuminátusok tevékenységének a beindulására céloz, amikor azt állítja, hogy "a pusztítás munkája 1775-ben kezdődött. 70 évvel később Albert Pike újjáélesztette az általa beindított Palladian ritusban az összeesküvést. A századforduló idején ez a bizonyos rejtett hierarchia otthonra talált az Ordo Templi Orientis-ben. Ma viszont ez a hierarchia az Alice Bailey által irányított Lucis Trust-ban található. 1982-ben a Lucis Trust - mint már utaltunk rá - a United Nations Plaza-n volt található, (866 United Nations Plaza, Suite 566/7 New York, NY 10017-1888) de azóta a világváros egy másik részébe költözött. 1982-ben Robert S. McNamara állt az élén, aki Kennedy elnök idején védelmi miniszter, később pedig a Világbank elnöke lett.
A Lucis Trust tagjai közé tartozik David Rockefeller, aki a háttérhatalom informális állama államfőjének tekinthető, és a világ egyik leggazdagabb családjának az élén áll, amelynek a vagyonát 1998-ban a szakértők 11450 milliárd dollárra becsülték. Tagja volt a Lucis Trustnak Cyrus Vance is, aki Carter kormányában külügyminiszterkén szolgált. A prominens Lucis Trust tagok közt megtaláljuk Marc Tannebaum nevét, aki az Amerikai Zsidó Bizottság elnöke, továbbá a Marschall Field családét, az anglikán püspök Paul Moor-ét, Walter Cronkite-ot, a neves TV személyiséget, Ted Turnert, a CNN létrehozóját és egykori tulajdonosát, valamint Barbara Marx Hubbardot a New Age mozgalom egyik szóvivőjét, akit az egykor elnökjelölt Walter Mondale mellett alelnökjelöltként vettek figyelembe. De a Lucis Trust tagja Henry Clausen 33-as fokozatú szabadkőműves, az Egyesült Államok Déli Területei Legfőbb Tanácsa korábbi elnöke. A Lucis Trustnak vállalatok és jogi személyek is a tagjai lehetnek. Így a tagokhoz tartozik a Rockefeller és a Carnegie Alapítvány, az ENSZ Társaság, a Szolgálat Teozófiai Rendje, a Findhorn Alapítvány, a Greenpeace USA, az Greenpeace United Kingdom, az Amnesty International és természetesen a Skót Ritusú Szabadkőművesség Déli Joghatósága.
Amikor McNamara irányította a Lucis Trustot, akkor a Reader's Digest nevű lapban teljes lapot betöltő hirdetéssel népszerűsítette a New Age-t. A Lucis Trustot tehát igen nagy valószínűséggel az Adam Weishaupt által beindított illuminátus mozgalom egyik utódjának lehet tekinteni, de folytatja Albert Pike Palladian mozgalmát és a Kellner által kezdeményezett OTO hagyományokat is.
A Római Klub és a családtervezés
A háttérhatalom 1969-ben a francia Grand Orient szabadkőművesek közreműködésével létrehozta a Római Klubot, kifejezetten azzal a céllal, hogy tanulmányozza a földgolyó túlnépesedésének a problémáit. A Római Klub számos szakértő bevonásával 1973-ban közzétette a "Limits to Growth" (A Növekedés Határai) című tanulmányát. Lényegében ez indítja útjára azt a Háromoldalú Bizottságot (Trilateral Comission), amely jelenleg is a háttérhatalom egyik legfontosabb koordináló intézménye. Amikor a Háromoldalú Bizottsághoz tartozó Jimmy Carter volt az Egyesült Államok elnöke, akkor a Római Klub által kidolgozott jelentést kiegészítették egy másikkal, amelyet azonban egy Washingtonban létrehozott, magasrangú kormányzati tisztségviselőkből és kiváló szakemberekből álló csoport készített el. Ezt a jelentést, amelynek a címe "The Global 2000, Report to the President" (A Global 2000, jelentés az elnöknek) 1980. július 24-én tették közzé. A két kötetet kitevő tanulmány felvázolja a következő 20 évre vonatkozóan a követendő világszintű gazdasági trendeket. Ez a kétségtelenül alapos munkával elkészített és átfogó jelentés, sötét jövőt vázol fel arra alapozva, hogy bolygónk kapacitása nem elégséges annyi ember eltartására, mint amennyire a népességrobbanás rákényszeríti.
Hat hónapra rá elkészült a "Global Future: A Time to Act" (Globális jövő: Idő a cselekvésre) című dokumentum, amelyet a Council on Environmental Quality (A Környezetünk Minőségét Őrző Tanács) publikált. Ez a dokumentum már konkrét politikai intézkedésekre tesz javaslatot arra hivatkozva, hogy a "Global 2000" csak meghatározta a problémákat. A "Global Future" a népesség szaporulat ellenőrzését jelölte meg a legfontosabb feladatnak ahhoz, hogy meg lehessen birkózni a "Global 2000"-ben körvonalazott világproblémákkal. Eszerint az emberiséget csak úgy lehet megakadályozni abban, hogy egyre rövidebb idő alatt megkétszerezze önmagát, ha egy agresszív és hatékony sterilizációs programot érvényesítenek a fogamzásgátlás valamennyi eszközrendszerének a felhasználásával, és az abortusz szabaddá tételével. Amennyiben a világ illetékes döntéshozói ezt nem fogadják el, akkor - rémisztgetnek a "Global Future" szerzői - emberek milliói fognak meghalni éhínség és a túlnépesedéssel kapcsolatos erőszakosságok következtében.
A két elnöki jelentés olyan politikai szándéknyilatkozatnak fogható fel, amelyben a háttérhatalom informális államának vezetése és árnyékkormányának döntéshozói, azaz a Council on Foreign Relations, a Trilateral Commission, valamint a Nemzetközi Valutaalap, hogy csak a legfontosabbakat soroljuk fel, közlik a világgal: készüljön fel a jelenlegi népesség radikális csökkentésére. A jelentésekben előre jelzik 170 millió ember várható elpusztulását, de azt is, hogy rövid idő alatt szükség van a föld népességének kétmilliárddal való csökkentésére. Az elnöki jelentés készítői a népesség szám korlátozására számos módszert terjesztettek elő, amelyek között szerepel az abortuszok növelésének a száma és a mesterségesen előidézett éhínségek is azokban az országokban, ahol túlságosan sok a "useless eaters" (a haszontalan élelmiszerfogyasztó). Ehhez még azt is hozzáteszik, ha ezek a módszerek nem hozzák meg a kívánt eredményt, akkor szükségessé válhat korlátozott és stratégiailag meghatározott helyekre lokalizált nukleáris háború is.
Miként az ókorban és azt megelőzően is, a szexuális szabadosságot favorizáló pogányok feláldozták gyermekeiket, hogy korlátozzák a népesség szaporulatot, és ahogyan a XVIII. Századi Európában hasonló motívumokból széles körben meggyilkolták a csecsemőket, most a XX. Század végén és a XXI. Század elején még mindig az a háttérben meghúzódó hatalom egyik fő törekvése, hogy a világ problémáit a Föld lakosságának a kétmilliárddal való csökkentésével oldja meg.
Az egyes ember lelki struktúráinak az átalakítása
A háttérhatalom az általa megtervezett "Új világrendet" modernizált erkölcsi értékrendként is felkínálja az emberiségnek. Ennek is az a valódi célja, hogy segítségével csökkenthető legyen a világ népessége.
Ahhoz, hogy az új világrend megvalósulhasson, többek között el kellett távolítani az elmúlt 250 év során a világcivilizáció centrumának számító Európában a hagyományos uralkodóházakat a születési arisztokráciával együtt. Először a brit uralkodóház került lecserélésre, majd a francia Bourbonok következtek. A XX. század elején elűzték az ottomán uralkodókat, a Hohenzollerneket, a Habsburgokat és a Romanovokat. De távozásra kényszerült Portugália uralkodóháza, és átmenetileg a spanyol Bourbon dinasztia is. Az új világrendhez azonban nemcsak új pénzügyi, gazdasági és uralmi rendszerre van szükség, hanem a régi rend alapját képező erkölcsi értékrend és kulturális hagyomány eltávolítására is. A kulturális és erkölcsi rendnek viszont fontos részét képezik az élet reprodukcióját szabályozó alapvető szexuális magatartási normák, hagyományok és szokások.
A keresztény értékrendhez tartozó szemérmesség, erényesség és erkölcsösség, párosulva a szerénységgel, egyszerűséggel és mértékletességgel lehetővé teszi, hogy az adott személy képes legyen saját lelki struktúráin belül a magasabb szintek által vezérelt magatartást tanúsítani. A szemérmességhez hozzá tartozik a hallgatás, a diszkrét önmegtartóztatás, a harsány magamutogatástól és tolakodó kíváncsiságtól való tartózkodás. Ez a diszkréció valamikor igen nagy becsben állt: a lányok és fiatal hölgyek egyaránt igényt tartottak rá. A keresztény értékrend fokozatos aláásását jelzi az a körülmény, hogy Eve Ensler "The Vagina Monologues" című provokatív darabját az Egyesült Államok egyházi irányítás alatt álló több egyetemén is bemutatták. Köztük jó hírű katolikus egyetemeken is, ahova a szülők abban a reményben küldik leányaikat, hogy a keresztény erkölcs szellemében kapjanak nevelést, miközben elsajátítják a szakmai ismereteket. Eve Ensler darabja azt színleli, hogy a feministák által szorgalmazott női egyenjogúságról szól. Ez az időközben Magyarországon is publikált és bemutatott darab azonban nem más, mint a női homoszexualitás színpadi megnyilvánulása. A "Vagina Monológok" a leszbikusságot ünneplik. A leszbikusság pedig nem egyéb, mint az utódok nevelésével járó felelősségtől elszakított, kizárólag az örömszerzést hajhászó, öncéllá vált nemiség női változata. A háttérhatalom által birodalommá átalakított Egyesült Államok a hanyatló Római Birodalomhoz hasonlóan elindult a dekadencia útján. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy ma már a homoszexualitás kultuszát is exportálja.
Azok a népek, amelyeknek a kultúrája nem hajlandó befogadni ezt az egyszerre enervált és agresszív, morbid és dekadens exportcikket, valójában a háttérhatalom új világrendjét utasítják el. Többek között azért szállnak szembe a terjeszkedésével, mert meg akarják őrizni az utódnevelés felelősségével párosult szexuális élet diszkrécióját, intimitását, sőt szentségét. Ha elterjedne más világkultúrákban is a háttérhatalom által szorgalmazott homoszexualitás, akkor a leszbikus nők - legalább is formailag - a férfiakéhoz hasonló "függetlenségre" tennének szert. Ha például a hagyományait őrző iszlám világ átvenné ezt az amerikai lobogóval takaródzó, de valójában a nemzetközi pénzhatalmat képviselő kozmopolita értékrendet, akkor a születési arány éppen úgy lecsökkenne az iszlám országokban is, ahogyan a mesterségesen dekadenciába hajszolt Nyugat társadalmaiban. Ebben az esetben az iszlám kultúrkörhöz tartozó családok is elindulnának a hanyatlás és a szétesés útján.
A "Vagina Monológok" szomorú képet nyújtanak a feminizmus zsákutcájáról. Ezeket a monológokat úgy is felfoghatjuk, mint a női nem jelenlegi nemzedékének a segélykiáltását a valódi szerelem iránt, miután ennek a nemzedéknek szembesülnie kellett a feminizmus csalásával. Ez a csalás rávette, hogy elidegenítse magát természetes társától, a férfitől, és hogy a magány elől a leszbikus kapcsolatba meneküljön. Eve Ensler hatásvadászó szövegei a valódi szerelemre éhes nők számára egyfajta hamis ingert jelentenek, a szexuális intimitás mesterséges pótlékát. Az életre készülő fiatalabb leányok számára pedig bevezető tanfolyamként szolgálnak a női homoszexualitásba. Eve Ensler az általa készített interjúkra hivatkozva azt állítja, hogy segít megmenteni a női nemi szerveket a kulturális elhanyagolástól. Így például a "színmű" bemutat egy oktató szemináriumot (workshop-ot), ahol a nők kézitükörrel vizsgálják önmagukat. Intim testrészüknek beceneveket adnak, és képzeletben felöltöztetik őket. A New York-i Madison Square Garden-ben 18.000 nő kiáltotta szinte extázisban saját nemi szervének a nevét. Ha azonban belegondolunk, akkor valójában arról a bizonyos férfi testrészről volt szó, amelyet elveszítettek, és az élet természetes rendje szerint, hiányzik nekik.
A háttérhatalom már gyermekkoruktól arra szoktatta őket, hogy tagadják meg nőiességüket, legyenek olyanok, mint a férfiak. Mindez nem maradt szexuális következmény nélkül nők milliói számára. Az elmúlt 20 év során az új világrend szorgalmazóinak sikerült megszilárdítaniuk ellenőrzésüket az egyetemek, különösen a campusok-ban élő diákok felett. A feministák de Sade márkihoz hasonlóan (arról a francia arisztokratáról van szó, akiről a szadizmust elnevezték) azt vallják, hogy a nő "gyönyört nyújtó gépezet". Abban különböznek csak a kegyetlen de Sade márkitól, hogy kinek nyújtson gyönyört ez a gépezet.
Ensler darabja feminista párti szemináriumként agitál a leszbikusság és a maszturbáció mellett. Szereplői a fogamzást és a megtermékenyülést a legmegvetőbb kifejezésekkel illetik, és a darabban a normális férfi-női kapcsolat is kimerül a megerőszakolás és a szexuális brutalitás emlegetésében. Az elitélendő heteroszexuális kapcsolat jelképe Ensler darabjában a boszniai tábor, ahol tömegesen megerőszakolták a nőket. A leszbikusság viszont végig a legdicséretesebb és leghízelgőbb módon van bemutatva. Még a gyermek pornográfia is megengedett, ha annak elkövetője és fogyasztója egy felnőtt nő és nem egy felnőtt férfi.
Az elmúlt két évtized során a pornográfia terjesztői és védelmezői meg tudták szilárdítani helyzetüket az egyetemeken arra hivatkozva, hogy információt nyújtanak az élet egyik eddig elhallgatott oldaláról. És minthogy az egyetemek elsődleges feladata az ismeretek továbbadása, ezért a pornográfiát, mint ismeretek és tapasztalatok közvetítőjét, szintén nem szabad távol tartani az oktatástól. Ha valaki keresi mindennek a mélyebb értelmét, akkor rájön, hogy a politikai ellenőrzés egyik formájával áll szemben. Az olyan hatások, mint amilyeneket Ensler darabja közvetít, meggyöngítik az egyén magasabb rendű lelki struktúráinak a kontrollját ösztönei felett. A szexuális ösztön és az erőszak szoros kapcsolatban áll egymással, és ezt a kapcsolatot az emberiség már régóta ismeri. Többek között ezért volt az, hogy a katolikus egyház - és a többi igazi egyház - az erényt és az önmegtartóztatást vállalta fel.
A pornográfia nem vezet harmonikus kielégüléshez. Egy adott kép vagy film első lépésként izgalmat okozhat, de a stimuláció fenntartása egyre intenzívebb és erőszakosabb változatokat követel. Így a viszonylag normálisnak tekinthető pornográfia átadja a helyét olyan változatoknak, amelyek már eltorzítják a szexualitást, és agresszív magatartáshoz vezethetnek. Ha valaki folyamatosan pornográf hatásoknak van kitéve, végül is teljesen irreális világba kerül, ahol az erőszak minden formája elfogadott, szokásos, sőt mindennapi. A pornográfia azt sugallja, hogy a nők a válogatás nélküli nemi életre hajlamosak, ami nem felel meg a valóságnak.
Sok női kortársunk már megtapasztalta, hogy milyen kapcsolat van a pornográfia és az erőszak között, miután partnerük a pornográfia rendszeres fogyasztójává vált. A pornográfia azonban hatalmas üzlet is. A háttérhatalom berendezkedése az Egyesült Államokban nyomon követhető a nemi kapcsolat elüzletiesedésében, és a szexuális örömök árucikké válásában. Az alapító atyák alkotmányos rendjét követő Amerika demokratikus köztársaság volt, ahol a hatalom végső hordozója az egyén, a felelős állampolgár volt. Ez a köztársaság elsősorban a közjót szolgálta. Amióta azonban a Nemzetközi Pénzügyi Közösség uralmi törekvéseinek megfelelően a saját birodalmává alakította át az Egyesült Államokat, ennek már nem a közjó szolgálata a célja, hanem saját csoport-hatalmának az érvényesítése a társadalom egésze felett. A köztársaságnak - amely nem más, mint a természetes személyek szabadságát a másik ember iránti felelősséggel korlátozó demokrácia - erényre van szüksége ahhoz, hogy jól működjön. A hódításra átállított birodalom már nem tart igényt erre a fegyelemre és önfegyelemre támaszkodó erényre. Egy birodalomban puha masszaként gyúrható tömegre, engedékenységre és engedelmességre, azaz biorobotokra van szükség.
A befolyásolás egyik leghatékonyabb eszköze az engedékenység. Ez az egyén szintjén a saját ösztöneinek, hajlamainak és szenvedélyeinek való tehetetlen alárendelődésben nyilvánul meg. Társadalmi szinten az engedékenység megjelenik a felcsigázott vágyakban és a mesterségesen kialakított szükségletekben. Az uralmon lévő csoportok arra törekednek, hogy az államhatalmat is felhasználják saját vágyaik kielégítésére. A politikusok egymás után engedni kénytelenek a pénz csábításának, hogy biztosíthassák megválasztásukat és újraválasztásukat. Az állam így fokozatosan azok hegemóniája alá kerül, akik a legnagyobb árat hajlandók érte megfizetni. Akik a legtöbb pénzzel rendelkeznek, egyben a vágyakat és azok kielégítését is meghatározzák. A pénzvagyon-tulajdonosok, hogy biztosítsák a maguk számára a hatalmon való maradást, elősegítik a zabolátlan, korlátokat nem ismerő vágyak kialakítását, majd pedig azok minden elképzelhető módon való kielégítését. A pénzvagyon- tulajdonosok tisztában vannak azzal, hogy ha az emberi vágyakat át tudják alakítani pénzügyi tranzakciókká, a mindennapi adásvétel tárgyaivá, akkor végső soron a döntést is magukhoz ragadták.
Egyes ideológusok úgy képzelték, hogy a szocializmus a nemek emancipációjához, a teljes nemi szabadsághoz, a határokat nem ismerő szexuális szabadság pedig a szocializmushoz vezet. Ezek az ideológusok tévedtek, mert a kamatkapitalizmus sokkal alkalmasabb a szexuális vágyak felkeltésére. A forgalomra, a fogyasztásra és a pénzzel való nyerészkedésre épülő rendszerével hatékonyabban képes felcsigázni, és zabolátlanná tenni az emberi vágyakat, s pénzügyi-gazdasági uralma alá vetni a vágyai rabjává tett embert. Így alakul át a szexuális szabadosság a politikai kontroll hatékony eszközévé.
Az 1990-es években a korlátaitól megszabadított vágy és étvágy azt jelentette, hogy most már jelentős pénzügyi ellenszolgáltatást kértek olyasmiért, ami korábban pénz nélkül volt elérhető. Az emberi élet szinte minden vonatkozása pénzre redukálódott, beleértve az emberi élet legintimebb és legbensőségesebb szféráit is. Minden alárendelődött a fogyasztói társadalom valamilyen konkrét megjelenési formájának. A szabadság nevében pedig a legváltozatosabb módon kötötték gúzsba az embereket. Akik át akarták alakítani a társadalom szerkezetét és működését, jól tudták, hogy a kultúra totális szexualizálása közömbösíti, sőt megsemmisíti az egyházat és a keresztény értékrendszert, és egyben aláássa azt a köztársaságot is, amelynek politikai berendezkedése az egyes állampolgáron, annak szilárd erkölcsi értékrendszerén nyugszik. A vallásos hit felszámolásának egyik leghatékonyabb módszere a deviáns szexuális magatartás elterjesztése, általános normává tétele. Ha ez a deviancia válik a normává, akkor olyannyira meggyöngül az önkontroll, hogy az az embereket tetszés szerint formálható biomasszává alakítja át.
Eve Ensler darabjának tehát az igazi célja az élet normális rendjét kifejező és fenntartó keresztény erkölcs gyökereinek az eltávolítása, és az új nemzedékek megfosztása hagyományaiktól, természetes erkölcsi táptalajuktól. Ennek a politikai következményei rendkívül súlyosak. Ha sikerül a nők szexuális kultúráját megváltoztatni, akkor egész társadalmi értékrendszerük átalakul. Még a legszemérmesebb nő magatartása is megváltozik tömeghatás eredményeként. Ha megtapasztalja, hogy más nők is odafigyelnek az úgynevezett tilos dolgokra, akkor egyéni erkölcsi gátlásai könnyebben utat engednek az újfajta gazdasági jellegű szexuális normáknak, amely szerint minden kapható pénzért. A szexuális szabadosság, ha a tömegszituációban megerősítést kap, fölébe kerülhet az önmegtartóztatásnak, az önuralomnak. A szexuális magatartás ilyen mértékű átalakítása megváltoztatja az állampolgári magatartást is, és ez már közvetlenül összefügg a politikai hatalommal. Aki meg tudja határozni a szexuális normákat, az lényegében az államot is uralma alatt tudja tartani.
Az Egyesült Államokban, az 1960-as években lejátszódott úgynevezett kulturális forradalom bizonyos tekintetben emlékeztet arra a kulturális folyamatra, amely a két világháború között a német nyelvterületű társadalmakban végbement. Amikor a nemzeti szocialisták hatalomra kerültek Németországban, sok olyan személy emigrált Amerikába, akik lényegében háborút indítottak a keresztény értékrendszer ellen, elsősorban az amerikai katolikusok ellen. A katolikus egyház ellenezte az abortuszt és a fogamzásgátlást. Az 1960-as évek szexuális forradalma a háttérhatalom szolgálatában álló WASP-elit (White, Anglo-Saxon, Protestant) kulturális ellentámadása volt a katolikusok előretörésével szemben, amelynek az egyik jelensége volt az úgynevezett "baby boom", vagyis amikor rendkívül népes generációk követték egymást. A WASP-ok célja az volt, hogy a szexuális felszabadítás jelszavával rávegyék a nőket a fogamzásgátló szerek széleskörű használatára. Ezzel szemben az 1990-es években már az volt az úgynevezett szexuális felszabadítás célja, hogy a nők ne éljenek normális nemi életet, hanem önkielégítést folytassanak. Mindkét "szexuális forradalomban" az volt a közös, hogy lányok-asszonyok egész nemzedékét tudták az ellenőrzésük alá vonni. Az első esetben ezt az ellenőrzést, legalább is a katolikus nők vonatkozásában, az egyháztól vették el. A katolikus egyház politikai ereje jelentős részt ugyanis azon nyugodott, hogy a katolikus családok nagy létszámúak voltak és a katolikus közösségek demográfiailag dinamikusan fejlődtek. A katolikus egyház ezt a küzdelmet Amerikában elveszítette. Ma már nem arról van szó, hogy gyöngítsék a katolikus egyházat, hanem arról, hogy azok a lányok és asszonyok, akik a fogamzásgátló tablettákon élnek, pénzügyileg és szexuálisan is egyre nyíltabban kizsákmányolhatóak, és egyre gátlástalanabbul ki is zsákmányolják őket.
Ha az erkölcsi rend az elfojtásra alapozódik, akkor ami ésszerű az a formális logika szerint egyben elnyomó, elfojtó is. Ha az ésszerűség elnyomást jelent, akkor az ember csak irracionális módon válhat szabaddá. Ha pedig irracionálissá válik, akkor már csak alacsonyabb-rendű lelki struktúrái és ösztönei hajtják, vágyai, impulzusai és szenvedélyei veszik át személyiségén belül a vezető szerepet. Amikor pedig a szenvedélyek veszik át az irányítást, az adott személy többé nem teljesen ura sem önmagának, sem tetteinek. Így a szabadság az ellentétébe csap át és a modern szolgaságnak, sőt a rabszolgaságnak egy formájává válik. Akik ezt a fajta önfegyelem és felelősség nélküli, keretein túlfeszített szabadságot - szabadosságot - szorgalmazzák, akár tudatosan teszik ezt, akár nem, a társadalmi alávetés, a szolgaság egyik formáját támogatják. Amíg az egyén uralta önmagát, addig cselekvésének a motívuma valami ésszerű és magasabb rendű ok volt, most viszont a racionalitás helyébe a szeszély és a szenvedély, mint meghatározó motiváló erő lépett. Azok, akik ezt a stimulust irányítják, egyben ellenőrzik azt is, akit stimulálnak. Így tehát a szexuális magatartás megváltoztatása a társadalmi uralom szolgálatában áll. Azok pedig, akik ösztöneik javára lemondanak magasabb lelki struktúráik működtetéséről, ösztöneik, szenvedélyeik ellenőrzése alá kerülnek.
Ezeket a szenvedélyeket pedig jól ki lehet használni pénzügyi haszonszerzésre és a politikai uralom megszilárdítására. Ez a hatalom azok kezében van, akik az egyént önmagával szemben kritikátlanul engedékennyé tudják tenni. Akik a tudat-változtató tevékenységből profitálnak, rendszerint elősegítik azoknak a politikusoknak a megválasztását, akik viszont védelmezik ezt a fajta kulturális felpuhítást. Így aztán szemünk láttára alakult ki a pénzügyi nyerészkedés egyfajta rendszeréből a politikai kontroll modern változata. Eve Ensler manipulatív monológjai például egy katolikus egyetemen azt a célt szolgálják, hogy szétroncsolják a diáklányokban azt a személyiségi védekező rendszert, amelyet a szemérem, az intimitás és a mértékletesség nyújt az ösztönökre alapozott kizsákmányolással szemben. Ilyen megvilágításban Eve Ensler nem felszabadítónak, hanem gyarmatosítónak tekintendő, aki előkészíti az utat az egyén szexuális és politikai kolonizációjához, gyarmati függésbe taszításához.
Az egyes embert szellemileg, lelkileg és érzelmileg is függésbe lehet taszítani, nemcsak gazdaságilag és társadalmilag. A szellemi gyarmatosítás hatékony eszköze a feminista és a homoszexuális manipuláció. Ez a gyarmatosítás az egyes személy szintjén zajlik, mégpedig úgy, hogy rossz szokásokat ültetnek el benne. A hatalom manipulátorai később társadalmilag is megszervezik ezeket a rossz szokásokat, és létrehozzák belőle a feminizmus, a homoszexualitás és a terméketlenség zsákutcáját. Az új világrendnek ebben a szexuális sivatagában kiszáradnak a valódi érzelmek, az alkotó értelem hordozója pedig szexuális téren is akarat nélküli bábbá, boldogtalan biorobottá válik. Az új világrendnek és haszonélvezőinek azonban pont ilyen engedelmes alattvalókra van szüksége, mert így lehet négymilliárdra csökkenteni Földünk lakóinak ma már hatmilliárdot is meghaladó létszámát, amely a globális hatalmi elit egyik legfőbb célja.
2003
Dr. Drábik János: Uzsoracivilizáció III.
10. fejezet
Dr. Drábik János: Uzsoracivilizáció III.
10. fejezet
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése