Beszélő elefántok...

...és még sok érdekesség, amit eddig nem tudtál róluk.

Az elefánt a legnagyobb testű szárazföldi emlős, egyben pedig a legnagyobb agymérettel is ez az állat büszkélkedhet. Az agyméret egyébként önmagában csak durva támpont az intelligencia megítéléséhez, de az elefántok agya sok szempontból különleges képességeket sejtet.


Amikor elefántokról beszélünk valójában három különböző, egymással rokonságban álló fajról van szó. Mindegy azonban melyik faj, az elefántok intelligenciája mindenféleképpen kiemelkedő: a főemlősökével és a delfinekével vetekszik. Ez nem csak problémamegoldó készségükre, de memóriájukra, empátiás és kommunikációs képességeikre is vonatkozik. Nagy testméretük miatt nehezebb tanulmányozni őket, mint a csimpánzokat vagy a delfineket, de az elmúlt húsz évben lassan az elefántok intelligenciájáról is egyre teljesebb képet kapunk.

Az afrikai elefánt a Földön ma élő legerősebb és legnagyobb szárazföldi emlősállat.
Eredendően szavannákon él, ám kitűnően alkalmazkodik ahhoz, hogy Afrika más, különböző éghajlatú területein is megélhessen, azonban élőhelyének közelében mindenképpen ivóvízforrás kell hogy legyen.


A farka hegyétől az ormányáig kb. 8 méter hosszú. Mindene hatalmas, a bele például 30-40 m hosszú. Az afrikai elefánt lábai alsó oldalukon párnázottak, így hatalmas tömege ellenére járása viszonylag halk. Az elefántbikák marmagassága elérheti akár a 3 métert is, a tehenek valamivel kisebbek. Testtömeg alapján is a bikák akár 6 tonnát is nyomhatnak, ezzel szemben a tehenek „csupán” 4 tonnásak általában.
Egyik szembetűnő – talán legjellegzetesebb – testrésze a 2 méter hosszú ormány. Az ormány a felső ajak és az orr összenövésének eredményeként jöhetett létre és 40.000 izomcsomóból áll.


Az afrikai elefánt ormányának végén alul-felül egy-egy fogóujj van. Ormányát leggyakrabban szaglásra, légzésre, ivásra használja, emellett amikor „fürdőt vesz”, szintén ormánya segít a víz testére juttatásában. A magasabban levő ágakat is ormányával éri el, így a táplálékszerzésben is van feladata. Hangutánzásnál az elefánt ormányát a szájába helyezi, így akár emberi hangokat is képezhet. (Bővebben erről a cikk végén).


Az afrikai elefánt fülei jóval nagyobbak, mint indiai „társáé”. Ez annak köszönhető, hogy az afrikai szavannákon néhol mostohább körülmények uralkodnak, mint az indiai dzsungelekben, ebből következőben a nagyobb fülek nagyobb hőleadást biztosítanak, ill. az állat a füleivel legyezi, hűti testének többi részét is azáltal, hogy teste körül gyenge légáramlatokat kelt.

Felső metszőfoguk specializált, fogzománcot nem, csak dentint tartalmazó agyarrá módosul, mely életük végéig növekszik, így akár 2 méternél hosszabbra is megnőhet. A táplálék kiásására, mozgatására és harcra használják. A legnagyobb agyar, amit valaha találtak, 349 cm hosszú volt.


Család:
Az afrikai elefántok szociális igényű, magukat családban jól érző állatok. Olyan összhang van jelen egy-egy családon belül, hogy ha az egyik elefánt elpusztul, először megpróbálják "felébreszteni". Kétségbeesetten próbálkoznak. Mikor ez nem sikerül, elkezdik "mesterségesen etetni" fűvel és más növényekkel, majd ágakkal és levelekkel „eltemetik" és gyászolják halottaikat, valamint órákon keresztül virrasztanak az elhunyt állat mellett. Furcsaság talán, hogy egy családot csupán a tehenek ill. csemetéik alkotják, mely családnak vezetőül egy olyan tehenet ismernek el, akit a család minden tagjához rokoni szál fűz. A fiatal bikákat rögtön az ivaréretté válást követően kizárják a családból, így ők magányos életet élnek különféle csoportokba szegődve. Miután a fiatal bika felnőtt, kifejlett állattá fejlődik, egyedül él és vándorol a szavannákon, azonban ha egy családban a tehén épp megtermékenyítőképes állapotban van (üzekedik), rövid időre befogadják a családba a bikákat is. Az elefántcsordák ugyan képesek hatalmas távolságokat akár egyszerre is megtenni, vízközelből soha nem távolodnak el túl messzire, ugyanis higiénés és testhűtési okokból az ivás mellett fürdésre is felhasználják a környék kisebb tavacskáit, tavait. Fürdés után ormányuk segítségével poros földdel hintik be testüket, amely így az testre ragadva megvédi az elefántot a rovaroktól. Viszonylag sokáig, átlagosan 70 évig élnek. Haláluknak gyakran egész prózai oka van: kihull a foguk és nem tudják többé megrágni az ételt.

Az afrikai elefántok kizárólag növényevők, ennek következtében redős felületű őrlőfogakkal rendelkeznek. Élőhely függvényében fű, lomb, gyümölcs és kisebb ág is szolgálhat az állatok táplálékául. Az ágakat, gyümölcsöket ormányukkal tépik le , fogják kötegekbe, s így helyezik szájüregükbe a táplálékot. Amikor isznak, minden alkalommal 4-10 liter vizet szívnak fel és fecskendeznek a szájukba. Egy nap alatt 300 liter vizet fogyasztanak. Alig néhány foggal rendelkeznek(összesen a két agyarral együtt 6 db.), ezeket őrlésre használják. Ha egy elefánt elveszíti valamely fogát, akkor cserélődik: 10-13 évesen dobja el a tejfogait, utána még hatszor cserélődik le az őrlőfog készlet (kb 60, 70 éves koráig, ritka a 7. cserélődés) utána elpusztulhat, a fogak hiánya okán is. Ez általában minden elefántnál bekövetkezik kb. a 70. életév körül.

Az ázsiai elefántot látjuk leggyakrabban, (magyarul indiai elefántnak is hívjuk, ez azonban félrevezető, mert nem csak Indiában fordul elő).


Ez kisebb és szelídebb is, mint afrikai rokonai. Az állatkertekben és a cirkuszokban is elsősorban indiai elefántokat lehet látni. Munkára is ezeket használják, így például thaiföldi fakitermeléseken.
Vállmagassága eléri a 3 métert, hossza 6 méter, plusz a 150 centiméteres farokhossz. Súlya a könnyebb teheneknél is eléri a 2700 kilogrammot, ezzel szemben a bikák súlya akár 5 tonna is lehet.
Agyaraik többnyire csak a bikáknál fejlődnek nagyra. A tehenek agyara többnyire ki sem látszik a szájukból. Az agyar nem minden populációjuknál egyformán fejlett. A Srí Lanka-i alfajnál csak minden tizedik bikának van jól látható agyara.
Általában pár napnál ritkán tölt többet egy területen. A látszólagosan lomha állatok megdöbbentően föl tudnak gyorsulni, akár 48 km/h-ás sebesség elérésére is képesek.

Elsősorban fűfélékkel táplálkozik, de levelet, fakérget, gyökeret és gyümölcsöt is fogyaszt. Főleg a reggeli és az esti órákban aktív, a legforróbb órákban inkább pihen. Naponta 150 kilogrammnyi táplálékot fogyaszt, amelynek csupán 44%-át emészti meg a bélrendszerében élő szimbiotikus baktériumok segítségével. Ezáltal az elefántürülék rendkívül fontos tényezője a táplálkozási láncnak. Az elefántok vízigénye szintén hatalmas, akár 140 litert is képesek meginni egy nap, ezért ritkán távolodnak el messze a vízpartoktól.

Rendkívül szociális állat, az elefántcsoportok rokon tehenekből és azok fiatal utódaikból állnak. A legidősebb nőstény áll az átlagosan 20 egyedből álló csapat élén. A nagyobb csapat a nap folyamán időszakosan kisebbekre oszlik, amelyek között azonban állandó kommunikációt biztosít a messzire hallatszó hangjuk. A kifejlett bikák magányosan vagy csak hímekből álló csapatokban élnek, és csak a párzási időszakban csatlakoznak a tehenekhez. A legdominánsabb bika előjoga a párzás
A vizsgálatok alapján nem jellemző rájuk a territoriális viselkedés, annak ellenére, hogy élőhelyük csökkenése révén egyre kisebb területekre szorulnak vissza, és lehetetlenné vált az időszakos vándorlásuk. A hímek átlagosan 15, a nőstények 30 négyzetkilométeres területen belül mozognak.

Az erdei elefánt rejtőzködő életmódja miatt kevésbé ismert.


2,4 méter vállmagasságával lényegesen kisebb, mint az afrikai elefánt. Mint neve is mutatja, főképp dzsungelekben él, ahol a fák magvainak széthordásával fontos szerepet tölt be az erdő ökoszisztémájában.

Elefántok szaporodása:
Az elefántok vemhességi ideje hosszú, 18-22 hónap. A tehenek jó körülmények között általában 3-4 évente ellenek. Mivel az elefántok köztudottan társasági élőlények, jellemző rájuk az ivadékgondozás még az egyedfejlődés  szakaszában is. Amikor az elefánttehén elleni készül, más tehenek azonnal körbeállják, falat alkotnak. Védik az anyát és az újszülöttet a ragadozóktól. Amikor az anya tisztára nyalta a borját, a többiek is segítenek neki lábra állítani. A viszonylag fejletten világra jövő, kb. 100 kg súlyú elefántborjút közvetlenül születése után szőr borítja.
A borjú legalább két éven át szoptatásban részesül, (emellett anyja ürülékét is elfogyasztja, amely sok fontos tápanyag mellett a még fontosabb szimbiotikus baktériumokat tartalmazza), s a következő utód megszületését követően is a családban marad (bika esetében egészen az ivaréretté válásig).
Egy tehén átlagosan négyévente ellik egy-egy borjat, így gyakran több csemete is nyüzsög körülötte, egészen 8-10 éves korukig. Ha a borjat támadás éri, beindulnak az anyai reflexek és ösztönök, s az anya igen agresszíven viselkedik. Ivarérettségüket átlagosan 14 éves korukban érik el, addigra a hímeknek el kell hagyniuk a szülőcsoportot. A fiatal bikák ekkor csapatokba verődhetnek össze. Az első párzásra még sokat kell várniuk, erre csak akkor kerülhet sor, mikor dominánssá válnak.
A borjak életük első éveiben rohamosan növekednek. Tizenöt év múlva lassul ugyan a növekedésük, de életük végéig folytatódik. A bikák 20 és 30 éves koruk között újabb intenzív növekedési perióduson esnek át. A tehenek is megérhetnek olyan magas kort, amikor már nem szaporodóképesek. Hosszú életük folyamán szerzett tapasztalataikat továbbadják a fiatalabbaknak, ami meglehetősen ritka dolog az állatvilágban. A vadon élő ázsiai elefántoknak ma már csak fele él 15 évnél tovább, egyötödük pedig megéri a 30 éves kort. Mivel a vadorzók egyre fiatalabb elefántokat vesznek célba, folyamatosan csökken az állatok esélye arra, hogy magas kort érjenek meg.

Érdekességek:
Egy afrikai elefánt naponta összesen 225 kg tömegű táplálékot vesz magához, és egyszerre akár 136 liter vizet is megiszik.
-A legnagyobb elefántagyar, amelyről emberek beszámoltak, 3,1 m hosszú volt, és kb. 105 kg-ot nyomott.
-Ha kevés a rendelkezésre álló víz – elsősorban a szavanna éghajlat száraz évszakában – az afrikai elefántok homokos talajokban túrnak, vizet keresve. Lábaikat, ormányukat és agyaraikat használva többnyire sikeresen törnek utat a talajvíznek. Más állatok közül igen kevesen rendelkeznek ezzel a képességgel (ilyen például a méhészborz).
-Az afrikai elefánt még az embernél is gyorsabban képes futni. Képes kitartóan 8-9 km/h-ás menetsebességgel haladni anélkül, hogy kifáradna. Így egy vándorló elefántcsorda naponta akár 80 km-t is megtehet. Ez a távolság megközelítőleg megfelel a Budapest és Gyöngyös közötti távolságnak.
-Az elefántok nem képesek ugrani, azaz mind a négy lábukkal elemelkedni a föld felszínéről.
-Az elefánt pénisze meglehet 1 méter hosszú is.

Az elefántok kommunikációja:
A felnőtt elefántok öt-hat kilós agya nem csak olyan, más intelligens állatoknál is megfigyelt viselkedésekért felelős, mint a szomorúság, a játék, a humor, az öngyógyítás, a tükörkép felismerése és az eszközhasználat, hanem olyan ritkább viselkedésekért is, mint az altruizmus (önzetlenség), a gyász, a hangutánzás, és ez felel az egyik legösszetettebb, ismert állati kommunikációs rendszer használatáért is.

Egy elefánt évekig tanul, amíg végre elsajátítja a felnőtt elefántokra jellemző, hihetetlenül összetett kommunikációs rendszert. S ha ez nem lenne elég: számos példa van arra is, hogy a nagytestű emlősök hangokat, sőt emberi beszédet utánoznak.
Jelenleg úgy gondolják a kutatók, hogy a vadonban az elefántok legalább hetven hangjelzést és további 160 vizuális, szaglószervi és egyéb gesztust használhatnak. Ezek katalogizálása és pontos kiértékelése még folyamatban van. Arra például csak a 80-as években figyeltek fel a kutatók, hogy az elefántok az emberek számára nem hallható, mély infrahangokat is használnak.
Az alacsony frekvenciájú, doromboláshoz hasonlatos hang például a nagyobb ormányoscsoportok egymással való kapcsolattartására szolgál, míg a halk, pulzáló hanggal szexuális gerjedelmüket fejezik.
Az emberi fül számára hallható jelkészlet azonban csak töredékét képezi az elefántok teljes szótárának: az elefánthangok többsége infraszónikus, vagyis számunkra érzékelhetetlenül alacsony frekvencián szól
Az elefántok hangképzésének akár negyven százaléka is a 20Hz-es emberi hallóhatár alá esik. Ezek a mély hangok ráadásul igen erősek, 117 dB körüliek, ami már-már egy rock koncert kategóriája – ezért is van, hogy ezek az emberi füllel érzékelhetetlen hangok ideális esetben tíz kilométerről is jó hallhatók más elefántok számára. Az ilyen erős, mély hangok képzéséhez szükség van az elefántok nagy testére.

Az elefántok intelligenciájának egyik oka éppen az összetett társadalmi életük. A bikák ugyan jobbára magányosan élnek, a nőstény elefántok azonban kisebb csoportokat alkotnak, amelyek időnként összeolvadnak, majd különválnak. Így egy elefánt több száz másik társát is ismerheti. Ez lényegesen nagyobb, mint a csimpánzok társadalma, és feltehetően jobb memóriát is igényel. A ritka találkozások ellenére az elefántok akár száz elefánttársukat is felismerik hangról és szagról, még évek multával is. Egy másik tulajdonság, ami nagyban hozzájárul egy emlős agykapacitásának növekedéséhez a kifinomult mozgású fogóvégtag. Az elefántoknál az ormány az, melynek a precíziós irányítása összetett agyműködést kíván.

A legtöbb emlős agya születéskor szinte azonos a felnőttkori, kifejlett agymérettel. Minél nagyobb a különbség a születési és a kifejlett agyméret között, feltételezések szerint annál nagyobb lehet a tanulási folyamat. Míg az embernél egy csecsemő agyának mérete 28 százaléka lehet egy kifejlett felnőttének, addig a két legintelligensebbnek tartott állatfajnál, a csimpánznál és a delfinnél 54 illetve 42,5 százalékról beszélhetünk. Az elefántoknál ez az arány 35 százalék, ezzel pedig a legelőkelőbb helyezéssel büszkélkedhetnek. Az elefántok több mint tízéves korukra érik el teljes méretüket, ez tíz év tanulást is jelent. Az elefántoknak is ugyanúgy meg kell tanulniuk kommunikálni, ahogy az emberi gyerekeknek.

„Beszélő” elefántok
 Az elefántok egyik legkülönlegesebb nyelvvel kapcsolatos képessége a hangutánzás. Ezt eddig igen kevés állatnál figyelték meg, többnyire madaraknál, illetve az emlősök közül a delfineken és a főemlősökön kívül csak a bálnáknál és a denevéreknél.
Az elefántok hangutánzása olyan hangokra terjedhet ki, mint a kutyaugatás vagy az autók hangja. De arra is volt már példa, hogy egy Calimero nevű afrikai elefánt az alapvetően lényegesen magasabb hangú indiai társainak hangját utánozta egy svájci állatkertben.
A legkülönlegesebb esetek azonban az emberi hangot és beszédet utánzó elefántok. Az egyik leghíresebb ezek közül is a kazahsztáni Batyr volt. Batyr 1969-ben született a karagandai állatkertben, és ott is élte le egész életét. Nyolcéves korában vették észre gondozói, hogy Batyr utánozza a körülötte hallott emberi hangokat. Batyr az ormányát a szájába helyezve, mintegy fütyülve tudott emberi hangokat képezni. Gondozói és az őt tanulmányozó kutatók szerint Batyr húsz orosz és kazah kifejezést használt. Ezek általában rövidek és egyszerűek voltak, mint a „jó”, „víz”, „gyere”, „rossz”, „igen” megfelelői és a saját neve, szavak és kifejezések, melyeket Batyr gyakran hallhatott. A leghosszabb közülük a „xоро́ший” volt, azaz „jó” oroszul. Batyr sajnos idejekorán halt meg 1993-ban, gondozói túladagolták az altatóját. Azonban jelenleg is él egy „beszélő” elefánt. A dél-koreai Kosik 1990-ben született és a yongini állatkert lakója. Kosiknál „csak” 16 éves korában jelentkezett az emberi beszéd utánzása, sokkal később, mint Batyrnál. A koreai szakértők szerint Kosik nyolc koreai szót használ. Ő is a szájába helyezett ormányával képzi az általa gyakran hallott kifejezéseket, mint „igen”, „nem”, „ülj” és „feküdj”. (Kosik az alábbi klippben mutatja be képességeit – koreaiul beszélők előnyben!)
http://www.youtube.com/watch?v=3kaHub6sTiM&feature=player_embedded

Azt nem feltétlenül állítják a kutatók, hogy az elefántok tudatosan használnák az emberi kifejezéseket, de az biztos, hogy más állatokhoz hasonlóan az elefántokkal is meg lehet taníttatni parancsszavakat, melyekre tudják, hogyan kell reagálniuk. A kutatók következő generációjára vár, hogy jobban megértsük az elefántok összetett kommunikációját.

Sajnálatos módon az egyes keleti hiedelmek és az orvvadászat rendkívül súlyos helyzetbe hozta a mára már igen foghíjas faj- és egyedszámmal rendelkező Ormányosok rendjét is, s az afrikai elefánt már a kihalás fenyegette élőlények közé sorolható. Vadászatát törvény tiltja, ennek ellenére egyes gazdag emberek szép dolognak tartják ékszereiket, bútoraik díszeit elefántcsonttal díszíteni. Csak Kenyában az elmúlt néhány évben 150 000-ről az elefántállomány mintegy 30 000-re csökkent.




Az orvvadászok többségét az alvilág pénzeli és ma már katonai felszereléssekkel és taktikával mészárolják az elefántokat, aminek következtében az érintett országok katonákat is kénytelenek bevetni, mert a vadőrök is életveszélyben vannak. Az orvvadászok valóságos kommandókba szerveződnek, nem egyszer előfordul, hogy rakétákat lőnek az elefántcsordákra.
A legszomorúbb, hogy a kereskedelem még mindig nem tiltja az elefánt-eredetű ékszerek kereskedelmét.

Forrás:
http://www.nyest.hu/
http://hu.wikipedia.org/
http://www.mixonline.hu/

Csatlakozz Te is a facebook-on a Minden Állat Egyenlő nevű csoporthoz!



Add a Twitter-hezAdd a Facebook-hozAdd a StartlaphozOszd meg a Citromail-lel!Add az iWiW-hezAdd a Google Reader-hez

2 megjegyzés:

Many other TENЅ units available on the marketplace for it has
abοut no side ρersonal effects, whіch helps the learning abilitу bгinging roughly stanԁ-in.
aurawave is one of many TENS units usable on the market place,
but thе aurawave price is solely аround $150 in come.

Put ѕimply, іt's now a good deal easier to get the same result that detrition a raw blot has.

Feel free to surf to my web-site - Aurawave Reviews

 

What's up, the whole thing is going well here and ofcourse every one is sharing facts, that's in fact excellent, keep up writing.


Also visit my webpage - ultrasound Technician job description

 

Megjegyzés küldése