Miért nem tesztelik szigorú kritériumok szerint a tápláléknak szánt génkezelt (GM) növényeket, ha már több ízben is fölmerült a gyanú, hogy egészségkárosodást okoznak? Van-e titkolnivalójuk a géntechnológiai vállalatoknak?
A Magyar Rádió Pusztai Árpáddal készített interjújában lelhetjük meg a kézenfekvő választ a miértre..
Dr. Pusztai Árpád professzor, biokémikus, a Skót Királyi Tudományos Akadémia tagja, aki a génkezelt burgonya táplálkozás-élettani hatásának vizsgálatáért lett híres és kegyvesztett a hivatalos tudomány világában, elmondja az interjúban, hogy "A mi kísérleteink három év alatt 1,6 millió fontba kerültek. Ez hárommillió dollár, és egy anyagot vizsgáltunk; és azt se fejeztük be".
A biotechnikai vállalatoknak nem érdeke az, hogy a vizsgálatokat elvégezzék, mert mindezek a a profitjukat csökkentenék. A tesztjeik eredményét a géntechnológiai cégek, és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal - amelyben a géntechnológiai cégeket pártoló, általuk megfizetett tagok is ülnek - belenyugszik, hogy ez így van...
Bizonyára van mit titkolnia a biotechnológiai iparnak: akár a vizsgálatok alaposságáról, az alkalmazott módszerek korrekt tudományosságáról, akár az eredményekről legyen is szó. Ezek mindegyikét érte már bírálat - Pusztai Árpád professzor és mások részéről is.
Tudományos bizonyíték arra, hogy egy GM növény allergiát és tüdőkárosodást okoz
Ha egy privát géntechnológiai társaság fejlesztette volna ki azt a GM (génkezelt) zöldborsót, amely nem kukacosodik, sohasem került volna napvilágra, hogy allergiát és tüdőkárosodást okoz... - jelentette ki Jeremy Tager, a Greenpeace Australia munkatársa.
A nem kukacosodó GM borsó ugyanis az ausztrál nemzeti kutatóközpont (CSIRO) terméke. A növény további termesztésétől - természetesen - elálltak a kutatók. Eleinte minden kitűnően ment. A GM borsó valóban nem kukacosodott…
A borsóba (Pisum sativum) ugyanis egy olyan gént ültettek be, amely a közönséges étkezési bab (Phaseolus vulgaris) egy fehérjéjét tartalmazta (alfa amiláz gátlót). Az alfa amiláz egy olyan enzim, amely emészthetetlenné teszi a borsókártevő (Bruchus pisorum) számára a borsó keményítőjét.
A kutatók elgondolása szerint a borsó hüvelyén kikelő lárváknak éhen kell pusztulniuk az emésztésgátlóval kezelt tápláléktól. A borsóban nem is esett kár, kitűnően megvédte az idegen fehérje a termést.
A baj akkor kezdődött, amikor egerekkel etették a GM borsót: a GM fehérje antitestek keletkezését provokálta. A további kísérletekben az egerek vérébe injektálták, illetve a légútjaikba juttatták a GM fehérjét. Az eredmény: az injektálástól - allergiás bőrreakció, a légutakba juttatásból - enyhe tüdőkárosodás.
A helyzeten semmit nem változtatott az, hogy a fehérje nyers vagy denaturált (főtt) borsóból volt-e kivonva. "Ismereteim szerint - mondja a kutatásvezető - ez az első kutatási jelentés a géntechnológia világában, amely kísérletileg előidézett gyulladást ír le állatoknál."
A kutatók tovább vizsgálva a problémát, arra következtettek, hogy a bab-, illetve a borsófehérje molekulaszerkezetében levő parányi eltérések okozhatják az allergiás reakciót. "A borsóba bevitt fehérje más pontokon glikolizálódik - ez eddig az egyetlen stukturális eltérés, amit azonosítani tudtunk" - mondja a kutatásvezető.
De hasonló árnyalatnyi differenciák más növényekben is előfordulhatnak - fűzte hozzá -, ezért minden egyes génkezelt növényt szigorú kritériumok szerint ellenőrizni kell a lehetséges negatív hatások kivédése érdekében.
A génmódosított táplálék negatív hatással van az utódokra
Az Orosz Tudományos Akadémia Neurofiziológiai Intézetének kutatási eredménye igazolta, hogy a GM (génmódosított) táplálék az utódok életképességére negatív hatással van. A vizsgálatról Irina Ermakova kutatásvezető számolt be a 2006-ban megtartott GM szimpóziumon, amelyet a Nemzeti Szövetség a Genetikai Biztonságért szervezett.
A kísérlet során a kutatók három csoportra osztották a kísérleti állatokat. Az egyik csoport nőstény patkányt génmódosított szójaliszttel etették két héttel a vemhesség előtt, majd a vemhesség alatt és az ellés után, a szoptatási időszakban. A két kontrollcsoport egyike egyáltalán nem kapott a táplálékához szójalisztet, a másik génmódosítás-mentes szójaliszt-kiegészítést kapott - ugyancsak a vemhesség előtt, alatt és után.
Az első meglepetés akkor érte a kutatókat, amikor világra jöttek a kölykök: a GM szójaliszttel etetett nőstények utódai között sok volt a kis súlyú. Két hét után is, több mint egyharmaduk nyomott 20 grammnál kevesebbet, míg a másik két csoportban csak 6 %-ot tett ki az ilyen 'satnya' utódok aránya.
A szülés után három héttel megnézték a patkánykölykök halálozási arányszámát az egyes csoportokban.
Drasztikus különbség volt a csoportok között: 55,6 %-a pusztult el háromhetes korára a GM szójaliszttel etetett patkányok kölykeinek, míg a hagyományos táplálékon tartott nőstények kölykeinek 6,8 %-a, a normál szójaliszttel etetett nősténypatkányok kölykeinek 9 %-a pusztult el addig az időpontig.
A génmódosított szója tehát a nyolcszorosára növelte az utódok halálozási arányát.
Ermakova további vizsgálatot tervezett, a nőstények és a kölykök főbb szerveinek boncolását és részletekbe menő vizsgálatát, meg akarta ismételni és kiterjeszteni az etetési tesztet, amikor elfogyott a kísérletre felhasználható keret.
Az orosz tudósok ezt követően levelet fogalmaztak Vlagyimir Putyinnak, amelyben a génmódosított élelmiszerek veszélyére hívták fel a figyelmet, és amelyben moratórium elrendelését tanácsolják a GM növények termesztésével kapcsolatban, amíg teljesen be nem bizonyosodik, hogy a GM termékek ártalmatlanok.
Felhívták az elnök figyelmét arra is, hogy Oroszországot elárasztotta a génmódosított élelmiszer, az ország külföldi biotechnológiai cégek kísérleti terepévé vált, és semmiféle állami ellenőrzés nem létezik ezen a téren.
A szója, amit Ermakova a vizsgálat során felhasznált, a Monsanto Roundup Ready - növényvédőszer-rezisztens fajtája volt. Az USA-ban a szója termőterületének 85%-án ezt a fajtát termesztik.
Minthogy sokféle terméket készítenek a szójából (olajat, lisztet, lecitint), amelyek a feldolgozott élelmiszerek alkotóelemei lesznek, az amerikaiak jó része a Roundup Ready szója anyagait eszi nap mint nap.
Forrás: Független.hu
A Magyar Rádió Pusztai Árpáddal készített interjújában lelhetjük meg a kézenfekvő választ a miértre..
Dr. Pusztai Árpád professzor, biokémikus, a Skót Királyi Tudományos Akadémia tagja, aki a génkezelt burgonya táplálkozás-élettani hatásának vizsgálatáért lett híres és kegyvesztett a hivatalos tudomány világában, elmondja az interjúban, hogy "A mi kísérleteink három év alatt 1,6 millió fontba kerültek. Ez hárommillió dollár, és egy anyagot vizsgáltunk; és azt se fejeztük be".
A biotechnikai vállalatoknak nem érdeke az, hogy a vizsgálatokat elvégezzék, mert mindezek a a profitjukat csökkentenék. A tesztjeik eredményét a géntechnológiai cégek, és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal - amelyben a géntechnológiai cégeket pártoló, általuk megfizetett tagok is ülnek - belenyugszik, hogy ez így van...
Bizonyára van mit titkolnia a biotechnológiai iparnak: akár a vizsgálatok alaposságáról, az alkalmazott módszerek korrekt tudományosságáról, akár az eredményekről legyen is szó. Ezek mindegyikét érte már bírálat - Pusztai Árpád professzor és mások részéről is.
Tudományos bizonyíték arra, hogy egy GM növény allergiát és tüdőkárosodást okoz
Ha egy privát géntechnológiai társaság fejlesztette volna ki azt a GM (génkezelt) zöldborsót, amely nem kukacosodik, sohasem került volna napvilágra, hogy allergiát és tüdőkárosodást okoz... - jelentette ki Jeremy Tager, a Greenpeace Australia munkatársa.
A nem kukacosodó GM borsó ugyanis az ausztrál nemzeti kutatóközpont (CSIRO) terméke. A növény további termesztésétől - természetesen - elálltak a kutatók. Eleinte minden kitűnően ment. A GM borsó valóban nem kukacosodott…
A borsóba (Pisum sativum) ugyanis egy olyan gént ültettek be, amely a közönséges étkezési bab (Phaseolus vulgaris) egy fehérjéjét tartalmazta (alfa amiláz gátlót). Az alfa amiláz egy olyan enzim, amely emészthetetlenné teszi a borsókártevő (Bruchus pisorum) számára a borsó keményítőjét.
A kutatók elgondolása szerint a borsó hüvelyén kikelő lárváknak éhen kell pusztulniuk az emésztésgátlóval kezelt tápláléktól. A borsóban nem is esett kár, kitűnően megvédte az idegen fehérje a termést.
A baj akkor kezdődött, amikor egerekkel etették a GM borsót: a GM fehérje antitestek keletkezését provokálta. A további kísérletekben az egerek vérébe injektálták, illetve a légútjaikba juttatták a GM fehérjét. Az eredmény: az injektálástól - allergiás bőrreakció, a légutakba juttatásból - enyhe tüdőkárosodás.
A helyzeten semmit nem változtatott az, hogy a fehérje nyers vagy denaturált (főtt) borsóból volt-e kivonva. "Ismereteim szerint - mondja a kutatásvezető - ez az első kutatási jelentés a géntechnológia világában, amely kísérletileg előidézett gyulladást ír le állatoknál."
A kutatók tovább vizsgálva a problémát, arra következtettek, hogy a bab-, illetve a borsófehérje molekulaszerkezetében levő parányi eltérések okozhatják az allergiás reakciót. "A borsóba bevitt fehérje más pontokon glikolizálódik - ez eddig az egyetlen stukturális eltérés, amit azonosítani tudtunk" - mondja a kutatásvezető.
De hasonló árnyalatnyi differenciák más növényekben is előfordulhatnak - fűzte hozzá -, ezért minden egyes génkezelt növényt szigorú kritériumok szerint ellenőrizni kell a lehetséges negatív hatások kivédése érdekében.
A génmódosított táplálék negatív hatással van az utódokra
Az Orosz Tudományos Akadémia Neurofiziológiai Intézetének kutatási eredménye igazolta, hogy a GM (génmódosított) táplálék az utódok életképességére negatív hatással van. A vizsgálatról Irina Ermakova kutatásvezető számolt be a 2006-ban megtartott GM szimpóziumon, amelyet a Nemzeti Szövetség a Genetikai Biztonságért szervezett.
A kísérlet során a kutatók három csoportra osztották a kísérleti állatokat. Az egyik csoport nőstény patkányt génmódosított szójaliszttel etették két héttel a vemhesség előtt, majd a vemhesség alatt és az ellés után, a szoptatási időszakban. A két kontrollcsoport egyike egyáltalán nem kapott a táplálékához szójalisztet, a másik génmódosítás-mentes szójaliszt-kiegészítést kapott - ugyancsak a vemhesség előtt, alatt és után.
Az első meglepetés akkor érte a kutatókat, amikor világra jöttek a kölykök: a GM szójaliszttel etetett nőstények utódai között sok volt a kis súlyú. Két hét után is, több mint egyharmaduk nyomott 20 grammnál kevesebbet, míg a másik két csoportban csak 6 %-ot tett ki az ilyen 'satnya' utódok aránya.
A szülés után három héttel megnézték a patkánykölykök halálozási arányszámát az egyes csoportokban.
Drasztikus különbség volt a csoportok között: 55,6 %-a pusztult el háromhetes korára a GM szójaliszttel etetett patkányok kölykeinek, míg a hagyományos táplálékon tartott nőstények kölykeinek 6,8 %-a, a normál szójaliszttel etetett nősténypatkányok kölykeinek 9 %-a pusztult el addig az időpontig.
A génmódosított szója tehát a nyolcszorosára növelte az utódok halálozási arányát.
Az orosz tudósok ezt követően levelet fogalmaztak Vlagyimir Putyinnak, amelyben a génmódosított élelmiszerek veszélyére hívták fel a figyelmet, és amelyben moratórium elrendelését tanácsolják a GM növények termesztésével kapcsolatban, amíg teljesen be nem bizonyosodik, hogy a GM termékek ártalmatlanok.
Felhívták az elnök figyelmét arra is, hogy Oroszországot elárasztotta a génmódosított élelmiszer, az ország külföldi biotechnológiai cégek kísérleti terepévé vált, és semmiféle állami ellenőrzés nem létezik ezen a téren.
A szója, amit Ermakova a vizsgálat során felhasznált, a Monsanto Roundup Ready - növényvédőszer-rezisztens fajtája volt. Az USA-ban a szója termőterületének 85%-án ezt a fajtát termesztik.
Minthogy sokféle terméket készítenek a szójából (olajat, lisztet, lecitint), amelyek a feldolgozott élelmiszerek alkotóelemei lesznek, az amerikaiak jó része a Roundup Ready szója anyagait eszi nap mint nap.
Forrás: Független.hu
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése