Bár vízparti települések, mégis a világ hatodik legdrágább vízdíját kell kifizetniük a balatoni és a velencei tó melletti településeknek. Tab községnek most végre sikerül a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. ( DRV) hálózatáról leválni. Az önálló szolgáltató céggel az önkormányzat ugyanis 15-20 százalékkal tudja majd csökkenteni a lakosság vízdíjat.
A NatGeo összesítése szerint a világ legmagasabb vízdíját Koppenhágában kell megfizetni: Dánia fővárosában ugyanis 3,4 USA-dollárba kerül egy köbméternyi víz. A második legdrágább vizet szolgáltató város, nem más, mint a Duna-parti Budapest! A kétmilliós magyar főváros 2,8 dollár/m3-es vízdíja megelőzi a skóciai Glasgow-t, Berlint, de még a 9 milliós New Yorkot is! A balatoni és a velencei pár száz, vagy pár ezer lakosú települések lakosságának kiszámlázott vízdíj azonban lényegesen felülmúlja a világvárosok vízdíját is! Ugyanis míg a magyar tenger partján élőknek 2,20 USA-dollárt kell fizetniük a vízért köbméterenként a DRV-nek, addig például a 22 milliós Pekingben csak 2 centet. Az állam azonban másutt a világon mintha jobban beszállna a vízdíj-támogatásba. Rómában csak fél dollár egy köbméter víz, a Nyugat-afrikai Dakarban a 0,2 dollár is magasnak számít, de ebből a pénzből elvezetik a vizet a szegénynegyedekbe is. A homoktenger közepén felépített etióp fővárosban, Addisz-Abebában 0,09 centet, Kairóban pedig csak 0.03 centet kell kifizetni az embereknek a szolgáltatóknak.
Vízdíjak a világban, amerikai dollárban
| Koppenhága | 3,4 |
| Budapest | 2,8 |
| Berlin | 2,5 |
| Glasgow | 2,5 |
| Gent | 2,3 |
| Balaton és Velencei tavi települések | 2,2 |
| San Diego | 1,6 |
| Brisbane | 1,5 |
| New York | 0,8 |
| Madrid | 0,6 |
| Róma | 0,5 |
| Peking | 0,2 |
| Acapulco | 0,2 |
| Panamaváros | 0,2 |
| Dakar | 0,2 |
| Addisz-Abeba | 0,09 |
| Kairó | 0,03 |
Akad, ahol az árakat a politika szabja; Türkmenisztánban és Líbiában ingyen van a víz és Kubában is csak filléreket kell fizetni érte. Megjegyezzük, nálunk is volt ilyen; 1988-ban még ugyanannyiért fogyasztottunk egy köbméter vizet, mint amennyiért egy kiló kenyeret vettünk: három forint hatvan fillérért. Most a Balaton-partján bruttó 493 forint a vízdíj, az ennél is drágább csatornadíj nélkül. Tabon megelégelték a magas árakat, az év végével leválnak az állami tulajdonú DRV Zrt-ről és önálló szolgáltatót alapítanak.
“Már kész a leendő vízmű kft. társasági szerződése, most a vagyonról egyeztetünk a DRV-vel” - mondta Schmidt Jenő tabi polgármester. “Tizenkét fős dolgozói létszámmal számolunk, ehhez képest az adatok szerint most a díj 35 százaléka arra megy, hogy a DRV Zrt. óriási “vízfejét” el lehessen tartani, csak 75 százalék az üzemeltetési költség. Erre alapozva döntöttünk úgy, hogy mivel a szerződésünk idén decemberben lejár a DRV-vel, januártól visszavesszük a rendszer üzemeltetését. Minden a miénk, a vízműrendszer, a kutak, a DRV ezt bérelte eddig tőlünk. Mi tehát kedvező helyzetben vagyunk, más település, melynek nincs saját rendszere, nem tud ilyen könnyen leválni a mamutcégről.” Schmidt Jenő szerint 15-20 százalékkal is csökkenhet a fizetendő díj jövőre Tabon. “Hét éve nem emeltünk árat, most nyolcszáz forintnál tartunk, ennyi a víz és a csatorna együttes díja; ez hatszáz forintra is lecsökkenhet. Úgy kalkulálunk: ha a DRV-s vízfej miatt eddig kifizetett évi harmincöt-negyvenmillió forintnak csak a felét tudjuk megspórolni, már jól jártunk.” A tabi polgármester szerint sürgető volna az állam beavatkozása az állami tulajdonú vízmű díjaiba, hiszen nyáron háromszorosára nő a lakosság száma a Balatonnál és az erre méretezett rendszerek fenntartását fizettetik meg a télen-nyáron ott élőkkel. Biztató, hogy ugyanezt szorgalmazza Winkler Tamás, a DRV Zrt. nemrégiben kinevezett vezérigazgatója is.
Forrás: http://ingatlan.net/magazin/2010/09/dobbenet-a-vilag-masodik-legdragabb-ivovizdija-a-budapesti-a-hatodik-a-balatoni/
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése