A Magyar Természetvédők Szövetsége arra figyelmeztet, hogy az ökoszisztémákat, fajokat és azok genetikai variációit magába foglaló biológiai sokféleség (biodiverzitás) eddig soha nem tapasztalt mértékben csökken. Az élővilág sokszínűségének eltűnése az emberiségre nézve is veszélyes, hiszen az biztosítja az élelemtermeléshez és az egészséges környezethez szükséges erőforrásokat. A Magyar Természetvédők Szövetsége a Nemzetközi Biodiverzitás Évében, a Biodiverzitás Világnapja (május 22.) alkalmából nagyobb odafigyelést szorgalmaz a biológiai sokféleség megőrzése érdekében.
Az élővilág sokfélesége naponta csökken. Az ENSZ és a Cambridge-i Egyetem közelmúltban kiadott közös jelentésében megállapította, hogy 1970 óta az állatpopulációk mérete 30%-kal, a fajokban gazdag mangrove erdők 20%-kal, az élő korallzátonyok kiterjedése pedig 40%-kal csökkent. A kulcsfontosságú fajok európai uniós szintű értékeléséből az is kiderült, hogy a védelem ellenére az élővilágnak csupán 17%-a volt kedvező állapotban [2].
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTvSz) május 21-én, az Erzsébet téren állatjelmezbe öltözött artisták fellépésével hívta fel a figyelmet arra, hogy a Természet részeként mindannyiunk feladata az élőhelyek és a fajok megóvása.
Az Európai Bizottság áprilisban megjelentetett nemzetközi Eurobarométer felméréséből kiderült, hogy Magyarországon az emberek csupán 23%-a ismeri a biodiverzitás szó jelentését [3]. Az MTvSz ezért kiemelt feladatának tekinti, hogy 2010-ben, a biológiai sokféleség világévében minden eddiginél jobban ráirányítsa a figyelmet arra, hogy a földi élet sokszínűségének védelme az emberiség fennmaradása érdekében mindannyiunk felelőssége.
Térségünk különösen veszélyeztetett a biológiai sokféleség kihalása szempontjából, 12 különböző típusú gyepből 10 rossz körülmények között van, az élőhelyek jelentős része, 67%-a rossz természeti állapotban van, a kiemelt jelentőségű fajok populációi 48%-ának állapota nem kielégítő. Hazánkban egyedül a sziklás élőhelyek azok, melyek többnyire megfelelő állapotban vannak.
A Természet számos olyan szolgáltatást nyújt, amelyek vagy csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem pótolhatók. Kultúrnövényeink és a mezőgazdasági termények megporzása legtöbb esetben az állati beporzóktól függ, így szerepük gazdasági szempontból is kiemelkedő, kihalásuk esetén több milliárd forintot kellene pótlásukra költeni. „Biológiai sokféleség nélkül nem rendelkeznénk egészséges talajjal, nem működne mezőgazdaságunk, nem lélegezhetnénk tiszta levegőt. Fák nélkül nem tudnánk meggátolni a csapadékvíz talajra gyakorolt pusztító hatását, és terméseiket sem fogyaszthatnánk. A fajok kihalása egészségünkre nézve is veszélyt jelent, hiszen számos, az orvostudomány számára hasznos információ tűnhet el.” – mondta Déri Eszter, a Magyar Természetvédők Szövetsége program munkatársa.
"Az élővilág sokféleségének csökkenése minden embert érint így vagy úgy. A sokszínűség eltűnése miatt megélhetésüket veszítik el a természeti értékektől függő közösségek. Ennek fő oka, hogy az iparosodott országok agroüzemanyagokra, fára és húsra irányuló nyersanyag kereslete nagy terhet ró az ökológiai rendszerekre. Az Európai Uniónak is fel kell ismernie saját felelősségét és a legfontosabb napirendi pontjai között kell szerepeltetnie a globális és európai biodiverzitás problémáját. Az Unió felelősségét és a megfelelő lépések tervét az idén júniusban elfogadásra kerülő EU2020 stratégiának is tartalmaznia kell.” – hangsúlyozta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTvSz) május 21-én, az Erzsébet téren állatjelmezbe öltözött artisták fellépésével hívta fel a figyelmet arra, hogy a Természet részeként mindannyiunk feladata az élőhelyek és a fajok megóvása.
Az Európai Bizottság áprilisban megjelentetett nemzetközi Eurobarométer felméréséből kiderült, hogy Magyarországon az emberek csupán 23%-a ismeri a biodiverzitás szó jelentését [3]. Az MTvSz ezért kiemelt feladatának tekinti, hogy 2010-ben, a biológiai sokféleség világévében minden eddiginél jobban ráirányítsa a figyelmet arra, hogy a földi élet sokszínűségének védelme az emberiség fennmaradása érdekében mindannyiunk felelőssége.
Térségünk különösen veszélyeztetett a biológiai sokféleség kihalása szempontjából, 12 különböző típusú gyepből 10 rossz körülmények között van, az élőhelyek jelentős része, 67%-a rossz természeti állapotban van, a kiemelt jelentőségű fajok populációi 48%-ának állapota nem kielégítő. Hazánkban egyedül a sziklás élőhelyek azok, melyek többnyire megfelelő állapotban vannak.
A Természet számos olyan szolgáltatást nyújt, amelyek vagy csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem pótolhatók. Kultúrnövényeink és a mezőgazdasági termények megporzása legtöbb esetben az állati beporzóktól függ, így szerepük gazdasági szempontból is kiemelkedő, kihalásuk esetén több milliárd forintot kellene pótlásukra költeni. „Biológiai sokféleség nélkül nem rendelkeznénk egészséges talajjal, nem működne mezőgazdaságunk, nem lélegezhetnénk tiszta levegőt. Fák nélkül nem tudnánk meggátolni a csapadékvíz talajra gyakorolt pusztító hatását, és terméseiket sem fogyaszthatnánk. A fajok kihalása egészségünkre nézve is veszélyt jelent, hiszen számos, az orvostudomány számára hasznos információ tűnhet el.” – mondta Déri Eszter, a Magyar Természetvédők Szövetsége program munkatársa.
"Az élővilág sokféleségének csökkenése minden embert érint így vagy úgy. A sokszínűség eltűnése miatt megélhetésüket veszítik el a természeti értékektől függő közösségek. Ennek fő oka, hogy az iparosodott országok agroüzemanyagokra, fára és húsra irányuló nyersanyag kereslete nagy terhet ró az ökológiai rendszerekre. Az Európai Uniónak is fel kell ismernie saját felelősségét és a legfontosabb napirendi pontjai között kell szerepeltetnie a globális és európai biodiverzitás problémáját. Az Unió felelősségét és a megfelelő lépések tervét az idén júniusban elfogadásra kerülő EU2020 stratégiának is tartalmaznia kell.” – hangsúlyozta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése